Születtek megható sorok, szomorúan mély gondolatok, felderengő vidám történetek, versek, novellák, pályázatok, hiszen a SZGYF Esélyteremtési Főosztály, Ellátottjogi és Gyermekjogi Osztálya „Fogd a kezem!” címmel irodalmi pályázatot hirdetett. Ahogy dr. Joó Aranka, a Főigazgatóság szakmai főigazgató-helyettese fogalmazott, ezek a megnyilvánulási formák egyszerre szolgálják a társadalmi integráció alakuló rutinját, és információt arról, hogyan élik meg ünnep- és hétköznapjaikat a gondoskodásban élő gyerekek.
A díjakat dr. Joó Aranka szakmai főigazgató-helyettes asszony, dr. Máté János esélyteremtési főosztályvezető úr és Szekeres Pál esélyteremtési főkoordinátor adta át.
Az első helyezett Szita Letícia egy Tamási Áron parafrázissal kezdte novelláját. Az „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” gondolatot bővítette a következőre: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol boldogan otthon legyünk benne.” Őrá igazán ráfér a boldogság. 2017-ben meghalt az édesapja, az édesanyja nem tudta ellátni az öt gyereket, ezért kiemelték őket a családból. Bár talán nem is hiszi, aki nem éli át, de az idő sok mindenen átsegíti az embert. Letícia ma már jól érzi magát (novellája is erről szól), és biztos talajt érezve a lába alatt, tanulni szeretne. Nem is akármit! Most kezdte a kétéves műtős asszisztens képzést. Amennyiben sikeresen elvégzi, akkor a Nyíregyházi Szülész Egyetemen folytatná tanulmányait, mert diplomás szülész szeretne lenni.
„Szerintem nincs annál csodálatosabb, mint amikor egy baba a világra jön. Sokszor szeretném ezt átélni.”
A háromtagú szakmai zsűriből Pataki János gyermekvédelmi referens osztotta meg velünk gondolatait a pályázat első ránézésre talán nem is látható eredményeiről, érdemeiről.
-Tudta, hogy gyermekektől érkeznek novellák, versek, elbeszélések? Mire számított, mint gyermekvédelmi szakember?
- Tegnap újraolvastam mind a 21 pályázatot, és mindegyikből kulcsmondatokat, - gondolatokat jegyzeteltem ki. Volt, aki azt írta, hogy merj segítséget kérni, ha egyedül nem boldogulsz. Egy nem könnyű életútról írta ezt, és ez volt a konklúzió. Volt, aki azt írta, hogy itt helyreállt az élete, és elhatározta, hogy nevelő lesz. Mindig azt kerestem, ami a segítő szakmában azt gondolom, hogy a lényeg: hogyan alakul az életük a továbbiakban, mi az, amit adni tudunk nekik, amit kincsként a puttonyunkba teszünk, megtanítunk nekik nemcsak szóval, viselkedéssel. Ez a pályázat fontos volt nekem – ugye nem láttuk az arcokat, még a neveket sem – ezért most hoztam magammal az értékelő lapokat. Boldogan azonosítottam egy-egy törékeny lelket az írásával. A reményt kerestem bennük, és azt, hogy mit tudunk segíteni. Mi a reményt keressük és mutatjuk be. Természetesen vannak olyanok, akik előítéletekkel, félelmekkel kerülnek be az intézményekbe, de lehetnek szép fordulópontok, amikor szobatársakból barátok, barátokból iskolatársak lesznek, vagy csak összefűzi őket valamilyen közös elfoglaltság. Ezek az otthonok a produktív gyermekvédelmi gondoskodás színhelyei. Mindent adni, amit csak lehet, gondoskodni a testről és a szellemről. Felfedezni, gondozni a tehetségeket, akár a diplomáig kísérni őket, vagy legalább kétkezi munkát adni lehetőleg minden „gyermekünknek, én ezt vallom. E kortárs vallomások – és tiszteletem minden nevelő kollégának, akik gondozták ezt a pályázatot- azt írtam a sok kijegyzetelt szó mellé, hogy fontos üzeneteket küldenek. Nagyon fontos üzeneteket. Persze ezeket, mi szakemberek másként dekódoljuk, de nagyon jó lenne, ha megismernék a laikusok is.”
A program operatív lelke, motorja, Agg Éva gyermekjogi referens boldogan köszöntötte immár személyesen is a sok résztvevőt, gyermekeket, nevelőket, a kirendeltségről érkező vendégeket, gyermekvédelmi szakembereket.
- A gyerekekre kifejezetten terápiás hatással van minden mozzanat, az írásműtől a pályázat izgalmáig, az ünnepélyes díjátadóig. Nem tagadom, megkönnyeztem a legszebb pillanatokat.
És végezetül álljon itt A.A. Milne Micimackójából dr. Joó Aranka szakmai főigazgató-helyettes által hozott nagyon is ideillő idézet:
„Ígérd meg, hogy mindig emlékezni fogsz: bátrabb vagy mint hiszed, erősebb, mint sejted, és okosabb mint véled.”
A „Fogd a kezem” irodalmi pályázat helyezettjei:
I. helyezett Szita Letícia, (Gönczi Gyermekotthon);
II. helyezett Hajnal Noémi (Bogádi lakásotthon);
III helyezett Huszár Laura Viktória (Kékmadár Gyermekotthon).
Hárman kaptak hagyományosan felajánlás szerinti különdíjat:
Faragó Géza Kevin (Bács-Kiskun megyei Gyermekvédelmi Központ);
Kovács Dániel, (Nagyszakácsi Gyermekotthon);
Farkas Boglárka (Bács-Kiskun megyei Gyermekvédelmi Központ).
Kertász Viktória - kommunikációs referens
SZGYF Központ