Az SZGYF Gyermekvédelmi Intézményirányítási Főosztálya, valamint a Józsefvárosi Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer (továbbiakban: JÁSZER) szervezésében szakmai napon vehették részt a gyermekvédelemben dolgozó munkatársak. A szakmai nap az áldozatsegítés alapjait, valamint az áldozattá vált személyeknek nyújtható lehetőségeket, a folyamatban közreműködő szervezeteket mutatta be a jelenlévő előadók segítségével.
A JÁSZER mint mintaprogram az együttműködésre és a hatékony kommunikációra épít. E kettő nélkül a releváns szervek egymástól elszigetelten működnek, és a lakosok nem minden esetben jutnak hozzá a számukra leginkább hatékony segítséghez, a leginkább személyre szabott tájékoztatáshoz. A JÁSZER céljai igazodnak a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia által meghatározott célokhoz, valamint az Európai Unió bűnmegelőzés és áldozatsegítés területén megjelenő törekvéseihez. Erőssége az összefogásban és az együttműködésben rejlik, az egymástól tanulás előrébb visz a közös globális cél elérése érdekében. Összességében az áldozat az együttműködési rendszer bármely tagjához, szervezetéhez fordulhat, mert azok az áldozatok érdekében egymás tevékenységét megismerték, személyesen is ismerik egymást, kölcsönösen megkeresik a felmerült probléma körében leghatékonyabban eljárni képes szervezetet.
A szakmai nap kezdetén Cséplőné Gönczi Veronika, az SZGYF szakmai főigazgató-helyettese köszöntötte az előadókat és a jelenlévőket. A meghívott előadók a JÁSZER képviselői voltak, amelyiknek közvetve vagy közvetlenül az áldozatsegítés (is) a feladata. A főigazgató-helyettes asszony kiemelte, hogy közös ügy az áldozatok minél hatékonyabb megsegítése. Ennek elősegítése érdekében az SZGYF és az Igazságügyi Minisztérium 2022 februárjában együttműködési megállapodást írt alá, amely biztosítja a két szerv közötti együttműködést, a szakmai rendezvényeken és a képzéseken való részvételt.
A szakmai nap első előadója dr. Siklósi-Dutkay Zoltán volt, aki a Budapesti Áldozatsegítő Központot (ÁSK) képviseltében bemutatta a szervezet működését. Elmondta, hogy a budapesti központ 2017-ben kezdte meg munkáját. Kiemelt kormányzati cél, hogy az áldozatsegítő rendszer minél közelebb kerüljön a bajba jutottakhoz, így a fővárosi és megyei kormányhivatalokban elérhető áldozatsegítő szolgálatok mellett több nagyvárosban már áldozatsegítő központok is működnek. A hálózat folyamatosan bővül, 2025-re minden megyeszékhelyen fogadni tudják majd a bűncselekmény következtében áldozattá vált segítségkérő, tájékozódó ügyfeleket.
Dr. Siklósi-Dutkay Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak azok az áldozatok, akikkel ténylegesen bűncselekmény történt, hanem közvetett módon azok hozzátartozóik is, ezért munkájukban figyelmet fordítanak az ő megsegítésükre is. Az előadó kiemelte, hogy 2011-től él az a zöld szám – 06-80-225-225 – amely 0-24 órában hívható és az áldozattá vált személyek számára azonnali lehetőségként jelenik meg, hogy a megfelelő és biztonságos segítséget meg tudják kapni.
Az áldozatsegítő központok folyamatos szakmai együttműködésben dolgoznak az állami és civil szakmai társszervekkel, valamint a karitatív, egyházi szervezetekkel, az áldozatsegítő szolgálatokkal, és szükség esetén őket is bevonják a segítő-támogató tevékenységbe. Így az áldozatok számára speciális, személyre szabott segítő szolgáltatások biztosíthatók.
A központok felvilágosítást adnak az áldozatoknak a jogaikról, kötelezettségeikről, lehetőségeikről, érzelmi, pszichológiai támogatást nyújtanak, jogi tanácsot adnak és gyakorlati segítséget biztosítanak. A krízishelyzet fennállása esetén azonnali pénzügyi segély, a személy elleni erőszakos bűncselekmények súlyos sérültjei és a halálos áldozatok hozzátartozóinak mindezen túl állami kárenyhítést ügyintézésében is tájékoztatást, segítséget adhatnak.
Fontos tevékenység a kormányhivatali eljárásokban az áldozati státusz igazolása is, amely akkor jelenthet segítséget, ha valamely hatóság vagy más szerv az általa nyújtott ellátás, szolgáltatás vagy támogatás igénybevételét attól teszi függővé, hogy az igénylő személy áldozat-e. Lehetőségük van a fenyegetettségben lévő személyeket kérésre védett helyre irányítani.
Dr. Vojnovics Ibolya, a JÁSZER (Józsefvárosi Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer) elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfontosabb az áldozatok tájékoztatása és az, hogy a megfelelő ellátórendszerhez minél hamarabb eljussanak. Az áldozatsegítés rendszere és az áldozatokkal való foglalkozás Nyugat-Európában indult el, ahol a civil szervezetek fontosnak érezték, hogy áldozatsegítéssel foglalkozzanak. Magyarországon a rendszerváltást követően jelentek meg a különböző segítőcsoportok, melyeknek a száma egyre inkább bővül. Dr. Vojnovics Ibolya a teljesség igénye nélkül megemlítette a legfontosabb hazai civil és egyházi szervezeteket, amelyek valamilyen segítő területen kapcsolódnak az áldozatsegítés rendszeréhez, tevékenységük fókuszában egy-egy szakmai irányvonal hangsúlyozottan (jogi segítségnyújtás, védett szállás biztosítása, anyagi támogatás stb.) jelenik meg. Civil szervezetként kiemelhető a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület, a NANE, a PATENT, a Hintalovon Alapítvány, a Kék Vonal lelkisegély-szolgálat. Egyházi szervezetek közül a Katolikus Karitász, az Üdvhadsereg, a Hit Gyülekezete, a MAZSIHISZ, a Református, a Baptista, az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Máltai Szeretetszolgálat.
Ezt követően Koscsóné Kolkopf Judit, a JÁSZER szakmai vezetője vette át a szót, aki bemutatta az általuk képviselt szervezet működését. Fő feladatként jelölte meg az együttműködést más szervezetekkel és azt, hogy a kellő információ minél gyorsabban eljusson az áldozatokhoz. A JÁSZER-t olyan konzultációs ernyőszervezetként írta le, amelynek célja, hogy összekösse azokat a szakembereket, akik a maguk területein áldozatsegítéssel foglalkoznak. Kiemelte a szakemberek érzékenyítésének fontosságát és azt, hogy egymás közt folyamatosan tapasztalatot cseréljenek. Célként jelölte meg azt is, hogy más kerületek is hozzák létre a maguk áldozatsegítő szakmai együttműködési rendszerüket. Koscsóné Kolkopf Judit elmondta, hogy mivel a modellprogram a Józsefvárosban indult, így eddig főként a VIII. kerületi szakamberek számára szerveztek tréningeket, képzéseket, olyan játékos találkozásokat, amelyek során információkkal gazdagodnak a szakemberek.
Az előadó kiemelte, hogy sajnos bárki válhat áldozattá: fiatalok, idősek egyaránt. A digitális térben és a valós életünkben is jelen vannak a bűnelkövetők. A gyermekotthonokban dolgozó szakemberek mindennapi munkájuk során találkozhatnak áldozattá váló gyermekekkel, az ő családtagjaikkal és akár maguk a kollégák is válhatnak áldozattá. Ennek okán fontos, hogy a gyermekvédelmi szakemberek is információt kapjanak az áldozatsegítés rendszeréről, a segítségnyújtási formákról és kapcsolatot tarthassanak egymással.
A JÁSZER egy hármas konzorciumban kelt éltre egy pályázat keretében, melynek partnerei a Józsefvárosi Önkormányzat, a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Budapesti Rendőrfőkapitányság volt. Bár a pályázati és a fenntartási időszak már lejárt, az együttműködési rendszer továbbra is aktívan tevékenykedik. A pályázati időszak alatt tartott tréningeken kigondolták olyan prevenciós kisfilmek témáit is, melyeket a BRFK mindenki számára az interneten elérhető változatban elkészített. Ezek arra hívják fel a figyelmet, hogy rajtunk is múlik, áldozattá válunk-e, vagy sem. „Az áldozatokkal való törődés általános társadalmi érdek és kötelesség, amelyet lehetőségeinkhez mérten mindannyiunknak támogatnia kell” – ezzel a gondolattal fejezte be előadását Koscsóné Kolkopf Judit.
A szakmai napot Krak Tamás r. törzszászlós előadása zárta, aki a BRFK részéről szintén hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az áldozatok eljussanak ahhoz a szervezethez, hatósághoz, ahol megkaphatják a szakszerű segítséget. Kiemelte, hogy nagyon fontosnak tartják a rendőrök érzékenyítését és azt, hogy felkészítsék őket az áldozatsegítés feladatára. A BRFK állományában harmincöt áldozatvédelmi referens tevékenykedik.
A törzszászlós elmondta, hogy a magyar kormány 2021 januárjától megváltoztatta az áldozatok elérésének módját, így bevezették az áldozatok közvetlen elérésén alapuló, úgynevezett opt-out rendszert, amelynek keretében az áldozatokat immár közvetlenül az állami áldozatsegítő szolgálat keresi meg, és ajánlja fel részükre a segítséget. A BRFK fontosnak tartja, hogy tájékoztató kisfilmekkel minél több emberhez eljussanak, kommunikációs osztályuk javaslatára pedig olyan influenszerekkel is együttműködnek, akik milliós követőtáborral rendelkeznek.
Krak Tamás kiemelte, hogy a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma sajnálatos módon még mindig magas, és a legtöbb eset családon belül történik. A témában egy kisfilmet is megnézhettek a jelenlévők, amelyben egy bántalmazott nő mesélte el a történetét, és buzdította sorstársait arra, hogy keressenek segítséget és higgyenek abban, hogy ki lehet lépni a testi-lelki épségüket és sokszor az életüket is veszélyeztető bántalmazó kapcsolatból.
A törzszászlós szintén felhívta a figyelmet arra, hogy bárki áldozattá válhat. Sajnos még mindig sokan esnek banki csalás áldozatává. Az időseket az úgynevezett „unokázós” bűnelkövetők is fenyegetik.
A szakmai napot Sidlovics Ferenc, a Gyermekvédelmi Intézményirányítási Főosztály főosztályvezetője zárta, aki megköszönte az előadóknak az átadott értékes információkat és reményeit fejezte ki afelől, hogy az együttműködéseknek köszönhetően az áldozatok még gyorsabb és hatékonyabb segítségnyújtásban részesülnek. A főosztályvezető azt is kiemelte, hogy az SZGYF-en belül is lesz egy, a témáért felelős munkatárs, aki kapcsolatban fog állni a különböző áldozatsegítő szervezetek kollégáival.
Szöveg és kép: SZGYF-Központ