„Amíg van újabb nap, amíg a szíved visz, / Nehéz az lehet, de Lehetetlen az nincs!” A népszerű együttes, Kowalsky meg a Vega egyik számára utal az EMMI és az SZGYF Lehetetlen nincs! című rajz- és videó-pályázata, amelyet az 5 és 25 év közötti, gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekeknek és fiataloknak írtak ki.
Somogyból is több tucat alkotás érkezett a három korcsoportnak meghirdetett pályázatra, melynek kiírói olyan alkotásokra számítottak, amelyek a gondozott gyermekek, illetve fiatal felnőttek vágyairól, vagy már megtörtént eseményekről, netán megvalósult álmokról szólnak. Ötletből nem volt hiány; ezt jól mutatta az az összeállítás is, amelyet a közelmúltban Nagybajomban rendezett nevelőszülő-toborzón láthattak a résztvevők.
A gazdag kollekciót szemlélve megállapítható, hogy a legkülönfélébb technikával készült művek jelentős része örök emberi értékekről mesél: a kitartásról, a bátorságról, az akaraterőről, s a kamaszszívekben élő vágyról: biztos családi háttérről, terített asztalról, sporteredményekről, zenei pályafutásról, megértésről, békéről, harmóniáról, de némely alkotásban jelen van a transzcendens iránti vágy is, a Teremtő által meghallgatott kéréssorozat. Az egyik fődíjat Demeter Krisztofer Angyalszárnyakon című festménye kapta, amely valóban kiemelkedik a mezőnyből. Bámulatos erővel hatott rám e technikailag is kimunkált mű, mely egy nagykamasz vágyát sugallja. Vajon milyen régiókat járt be eddigi élete során, hogy az égiek segítségét kérje? S mi rejtőzik a szívében, ha az apró piros szívet tartó, óriásszárnyú angyalt festette meg? – indítja el sokunkban a kérdéssorozatot. Horváth Kornélia képe is mesél; már a címe is: Amikor még mindenki a mézeskalács házikóban élt… Mit raktározhatott el múltjában e leány, ha e színes mesevilágot vágyja vissza? Nyilván hasonló érzéseket, mint Baán Imre, aki családtagjai között ábrázolta önmagát…
Demeter Krisztofer Angyalszárnyakon című, elsődíjas alkotása
Szárnyalás, vágyakozás, derű és léleksebek egyaránt megjelennek e munkákban. Darázsderekú szépségkirálynőt és „Álmaim angyalát” ábrázoló rajzok, Hollywoodot idéző képi világ mellett konyhakertben foglalatoskodó alakok is feltűnnek. Esküvői kép több is készült, mint ahogy sportsikereket illusztráló, dobogós helyezéseket megelevenítő mű is, s a művészpéldaképek is megjelennek. Gitárművészt hallgat a népes publikum, zongoristát ünnepel a közönség, vagy családi életképek idézik a vágyott harmóniát. Kutyák, oroszlánok, lovak, pillangók is szereplői egy-egy műnek, vagy a madarak. Közülük kiemelkedik a felszállni készülő madarat ábrázoló grafika. A madártest azonban tele van faágak görcsével, apró reményhajtásokkal, hiszen tudjuk: lehetetlen nincs. Talán annak az alkotónak sem, aki parányi önmagát rajzolta oda a tengerparti óriás kiállítótorony tövébe, kezében könyvvel, el-elmélázva, magányosan...
A művek egy része beszédes szöveget is közöl. Ilyeneket: „Nem lehetetlen jobb családba kerülni.” „Sose add fel, mert amikor feladnád, akkor fordul minden jobbra. (Sonia Ricotti)” Vagy: „Varázsoljunk boldog családot!”, s „Ezen a világon az emberek mindig köveket fognak dobni az utadra. Az viszont rajtad múlik, mit építesz belőlük.”
Egyik kedvenc alkotásom egy fa, amelyen apró csokik függenek. Hiába, a gondoskodó szeretet mellé csoki is kell, hogy e „boldogsághormon” megédesítse az életet. S nemcsak a gyerekekét, hanem a felnőttekét is.
Horváth Kornélia második helyezett alkotása
Az SZGYF Somogy megyei kirendeltsége, illetve a marcali gyermekvédelmi intézmény munkatársai által szervezett toborzón Fülöp Attila államtitkár és Tóth László Norbert kirendeltség-igazgató adta át a díjakat a legkiválóbb kilenc somogyi fiatalnak. Első helyezettek: Bogdán Kristóf (Nagybajom), Demeter Krisztofer (Fonyód), Putrih Ramóna (Öreglak). Második helyezettek: Kővári Dorina (Kaposvár), Horváth Kornélia (Nagyszakácsi), Szokolai Sándor (Nagybajom). Harmadik helyezettek: Baán Imre (Öreglak) Horváth Szilveszter (Balatonboglár), Szakács Lívia (Kaposvár).
Lőrincz Sándor társadalmi kapcsolatokért felelős referens
SZGYF Somogy Megyei Kirendeltség