| Információ |
|---|
| Kirendeltség igazgató: Gara Ágnes Mónika |
| Cím: 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 2. |
| Központi telefonszám: +36-66 770-023 |
| Központi faxszám: |
| Központi e-mail: |
| Hivatali kapu név / KRID azonosító: SZGYFBEKES / 641467333 |
| Információ |
|---|
| Kirendeltség igazgató: dr. Tóth Mária |
| Cím: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. |
| Központi telefonszám: +36-76-770-032 |
| Központi faxszám: - |
| Központi e-mail: |
| Hivatali kapu név / KRID azonosító: SZGYFBACS / 641457132 |
| Információ |
|---|
| Kirendeltség igazgató: dr. Gálné dr. Babinecz Erzsébet |
| Cím: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. |
| Központi telefonszám: +36-72-770-062 |
| Központi faxszám: - |
| Központi e-mail: |
| Hivatali kapu név / KRID azonosító: SZGYFBAR / 645495949 |
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) ellátja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti fenntartói feladatokat.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (2) bekezdés a) pontja a Főigazgatóság központi szervének feladatául szabja meg az alábbi intézmények közvetlen fenntartói feladatainak ellátását: Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola; Debreceni Javítóintézet; Esztergomi Speciális Gyermekotthoni Központ, Általános Iskola és Szakiskola; Károlyi István Gyermekközpont; Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon; Budapesti Javítóintézet; Nagykanizsai Javítóintézet; Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat.
A Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Főigazgatóság vármegyei kirendeltségei látják el a fenntartói feladatokat a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény, valamint az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény alapján átvett intézmények esetében.
A Főigazgatóság összesen 90 intézmény és telephelyei fenntartói feladatait látja el, melyből 44 szociális, 33 gyermekvédelmi, 13 vegyes (szociális és gyermekvédelmi) típusú intézmény.
I. Intézményfenntartói feladat- és hatáskörében
(1) a központi szerv
• felterjeszti miniszteri döntésre az Szt. 91. § (3) bekezdése, valamint a Gyvt. 122. §
(2) bekezdése szerinti iratokat,
• egységesen meghatározza és honlapján közzéteszi az Szt. 92. § (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti információkat a fenntartott szociális intézményekre vonatkozóan,
• javaslatot tesz a fenntartott költségvetési szervek éves költségvetésére, meghatározza a gazdálkodásuk részletes rendjét,
• az Szt. 90/A. §-a, 92/B. § (3) bekezdése és 92/L. §-a szerinti, illetve a Gyvt. 100/A. §-a szerinti esetben – a kirendeltség előterjesztése alapján – intézkedik a jogszabálysértés megszüntetéséről,
• ellátja – a kirendeltségek előterjesztése alapján – az Szt. 122/A-122/C. §-a szerinti fenntartói feladatokat.
2) a kirendeltség
• ellátja az Szt. 92/B. § (1) bekezdés b)-h) pontjában és a Gyvt. 104. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott fenntartói feladatokat,
• megállapítja az intézményi térítési díjat, mely összeg meghatározásához a főigazgató egyetértése szükséges,
• eljár a működési engedélyezéssel kapcsolatos ügyekben,
• felterjeszti a főigazgatónak – javaslatával együtt – a Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti iratokat, illetve javaslatot tesz az Szt. 122/A-122/C. §-ával kapcsolatban,
• szervezi, irányítja és ellenőrzi a fenntartott intézmények szakmai feladatainak végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket,
• összegyűjti, ellenőrzi a fenntartott intézmények gazdálkodására vonatkozó kötelező, rendszeres és ad hoc jellegű adatszolgáltatásokat, szükség szerint összesítve továbbítja azokat a Főigazgatóság központi szervéhez és a miniszter által vezetett minisztériumba,
• az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt kérelmére dönt az utógondozói ellátás meghosszabbításáról, valamint a meghosszabbított utógondozói ellátás megszüntetéséről.
II. A Főigazgatóság
1) ellátja - az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat kivételével- a fenntartott intézmények gazdálkodással összefüggő feladatait,
2) biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Szt. 91. § (2) bekezdése szerint,
3) közreműködik az országos szociális nyilvántartási rendszerek működtetésében és fejlesztésében,
4) ellátja az Európai Unió pénzügyi alapjaiból, illetve hazai társfinanszírozásból megvalósuló segélycsomag-osztási és kapcsolódó feladatokat a 2014-2020 és a 2021-2027 programozási időszak vonatkozásában,
5) működteti az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot,
6) ellátja a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján átvett szociális és gyermekvédelmi intézményekkel, valamint a szociális és gyermekvédelmi tevékenységet végző alapítványokkal, közalapítványokkal, gazdasági társaságokkal kapcsolatos, 9. § (1) bekezdése szerinti, továbbá az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 2. § (3) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése és a 9/A. § (2) bekezdése szerinti feladatokat,
7) ellátja az állami fenntartásban lévő, fejlesztő foglalkoztatási támogatásban részesülő intézmények fejlesztő foglalkoztatási támogatásához köthető szakmai koordinációját, a támogatás jog- és célszerű felhasználásának szakmai támogatását,
8) biztosítja a fenntartásában lévő üdülők, szállodák, táborok, vendégházak, alkotóházak fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat.
„Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet,
a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.”
(Magyarország Alaptörvénye, 2011. április 25.)
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és területi kirendeltségei látják el az ország és a főváros szakosított szociális és gyermekvédelmi intézményeinek fenntartói és módszertani irányítói feladatait.
A szociális és gyermekvédelmi munka legjobb egyetemes és hazai hagyományaihoz kapcsolódva, az új kutatási eredményeken alapuló módszereket alkalmazva végezzük tevékenységünket.
Az egyének, a csoportok, a közösségek társadalom szempontjából is hasznos működésében és kapcsolatrendszerében felmerült problémák megoldását, szükség szerinti helyreállítását és javítását kívánjuk elősegíteni. Az emberi jogok, a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség alapvető elveire építve, mindenkor az érvényes jogszabályok betartásával törekszünk ellátottjaink kedvezőbb természetes és társadalmi életfeltételeinek megteremtésére.
Munkánk során együttműködünk minden, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen működő önkormányzattal, egyházi és alapítványi intézménnyel, civil kezdeményezéssel.
Célunk, hogy segítsük azokat, akik nevelőszülőként vagy önkéntes tevékenységgel kívánnak közreműködni abban, hogy a Főigazgatóság és intézményei által ellátott emberek kibontakoztathassák képességeiket, javuljon életminőségük.
Minden eszközünkkel segítjük a nevelőszülői és az önkéntes szociális munka vonzóbb és elfogadottabb megítélését.
Törekszünk a deviáns magatartás kialakulási okainak elhárítására, de szükség esetén intézeteinkben terápiás kezelést nyújtunk a rászorulóknak. Gyermekvédelmi munkánk legfőbb célkitűzése, hogy segítsük a gyermekeknek és a fiataloknak családjukba és a társadalomba való visszailleszkedését.
Munkatársaink elhivatott és empatikus hozzáállása biztosítja, hogy az intézményeinkben élők minden körülmények között megőrizhessék személyiségük autonómiáját és emberi méltóságukat.
Változások a szociális ellátórendszer kialakításában a centralizáció-decentralizáció szempontjából
Az állampolgárok szociális biztonságát az állam a pénzbeli, természetbeni és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások rendszerének működtetésével biztosítja. A személyes gondoskodást biztosító szolgáltatások egy része minden településen kötelezően nyújtandó ellátási forma, más része meghatározott településnagysághoz kötött. A szolgáltatások, ellátások megszervezése a rendszerváltás óta számos változáson ment keresztül:
Az első paradigmaváltásnak azt tekinthetjük, hogy a szociálisan rászorultak ellátásának megszervezése a rendszerváltás időszakában a központi államhatalomtól a helyi önkormányzatokhoz lett delegálva. Az ellátás felelőssége, a feladatellátás és a szabályozás is decentralizált lett. A szociális szolgáltatások létrehozása, az igénybevételi eljárások, a pénzbeli ellátások kialakítása, folyósítása és finanszírozása terén is nagy önállóságot kaptak az önkormányzatok.
A második paradigmaváltás az volt, hogy amikor már látszottak a decentralizálás problematikus pontjai, elindult egy ellentétes irányú folyamat: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény és későbbi módosításai során már szabályozták a pénzbeli ellátások rendszerét és kialakult a normatív finanszírozás. A központi állam egyre több szolgáltatás biztosítására kötelezte az önkormányzatokat és egyre több szolgáltatás rendelkezett normatív támogatással, ami különböző mértékben fedezte a kiadásokat. Időközben kialakult olyan szolgáltatás is, amelynél a pénzbeli támogatás feltétele a személyes szolgáltatás igénybevétele.
A harmadik paradigmaváltás a 2010-ben elindult a szociális ellátások megújítását célzó folyamat.
A rendszerváltozást követő társadalmi folyamatok gyermekvédelmi hatásait a korábbi ellátásokkal és intézményrendszerrel már nem lehetett kezelni. Az alapvető szemléleti és intézményi modernizációt az európai integrációs törekvések is elodázhatatlanná tették.
1991-ben az Országgyűlés a magyar jogrendbe iktatta az ENSZ-nek a Gyermek Jogairól szóló Egyezményét (1991. évi LXIV. törvény). Törvénybe iktatásával új, nemzetközileg elfogadott alapra került a gyermekvédelmi szakma ismeretrendszere.
A fenti tendenciák megalapozták a Gyermekvédelmi törvény elfogadását. Erre végül 1997. április 22-én került sor. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 1997. november 1-jén lépett hatályba. A fenntartói és működtetői feladatok meghatározása mellett a törvény rendelkezett a módszertani, információs, képzési, kutatási és nemzetközi vonatkozású feladatok teljesítéséről is. Ennek érdekében jött létre 1998. január 1-jei hatállyal az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet.
A törvény életbelépése után megkezdődött az intézmények és ellátások szervezett strukturális átalakulása, mely folyamat 2003 őszén a Gyermekvédelmi törvény és végrehajtási rendeleteinek első átfogó módosításával zárult. A Gyermekvédelmi törvény életbelépését követő mintegy öt évben a gyermekvédelmi ellátások intézményi struktúrája a törvényben előírt modellhez igazodó szervezeti rendszerré alakult át.
Néhány év múlva azonban elindult az a folyamat, melyben a gazdasági nehézségek következtében a szakellátás rendszerének megszervezésében és irányításában a Gyermekvédelmi törvény modelljétől eltérő különböző megyei variációk jelentek meg. Ráadásul ezek folyamatosan zajló, gyakori irányítási és szervezeti átalakítást jelentettek.
Körülbelül 2005-től intézmény-összevonási, központosítási hullám indult a megyékben. Létre jöttek az egy-egy megye teljes szakellátási rendszerét magukba foglaló gyermekvédelmi központok. Néhány megyében sor került kisebb vagy nagyobb mértékű férőhelyszám csökkentésre is.
Az átszervezések gyakorisága és kiterjedtsége (szervezeti változások, költözések, összevonások, megszüntetések, a munkatársak fluktuációja) egy idő után a szakellátás otthont nyújtó feladatával már nem volt összeegyeztethető. Ez pedig nem jelent kevesebbet, mint hogy az ellátás anyagi feltételrendszerének ellehetetlenülése mellett a szakmai feladatok teljesítésének feltételei is vészesen leromlottak.
Mindez része volt annak a folyamatnak, melynek megállítása, valamint az ellátások újraszervezésének célja a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény megalkotásához vezetett. Ahogy erről a törvény bevezető szakasza fogalmaz, „a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése, valamint a területi és helyi közigazgatási rendszer megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a struktúrájának átláthatóbbá tétele, az ellátási színvonal emelése, egységessége, valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás érdekében.”
Így a 2011. évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzati fenntartásban lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények 2012. január 1-jével állami fenntartásba kerültek.
A megkezdett folyamatot vitte tovább az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény, melynek értelmében 2013. január 1-jétől a fogyatékos, a pszichiátriai és a szenvedélybeteg személyek átmeneti és tartós bentlakást nyújtó ellátásának megszervezése és az intézmények fenntartása is állami kötelezettséggé vált.
Az átvett intézmények állami fenntartói és módszertani támogató feladatait a 316/2012. (XI. 13.) Kormányrendelet alapján, 2013. január 1-jétől a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el.