Láthatatlan vacsora Veszprémben

Képzeljék el, hogy egy elegáns étteremben ülnek, s úgy kell a levesestál tartalmát a tányérjukba merniük, a rántott húst felszeletelniük, a köretet és a salátát megtalálniuk, a tejszínhabos desszertet elfogyasztaniuk, az üdítőitalt a poharukba tölteniük, hogy közben semmit sem látnak! A szemüket fekete takaró fedi, s az alól nem illik kikukucskálni.

 

Láthatatlan vacsorán veszünk részt ugyanis Veszprémben, a Gourmandia Étteremben, ahol látó és vak vendégek együtt költik el az ételeket, úgy, hogy ez esetben a látássérült emberek segítenek a látóknak, akik bizony sokszor furcsa helyzetekbe keverednek a fehér abroszoknál. Ki a merítőkanalat fogta fordítva, ki a húst „veszítette” el az asztalról étkezés közben, ki a tejszínhabot kotorta ki egy mozdulattal az üvegkehelyből. Mindez persze, csak a látó embereknek volt mulatságos, hiszen tudtuk, ez az átmeneti vakság megszűnik, a szemtakaró idővel levehető. Ám a látássérültek számára ez a helyzet nem választás kérdése, ők naponta kénytelenek szembesülni ilyen és ehhez hasonló feladatokkal.

Középen dr. Szőke László, az SZGYF osztályvezetője, az OFT titkára, tőle jobbra Varga Endre,
a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület elnöke a Láthatatlan vacsora megnyitóján

A szervezők: a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület, valamint a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete szemléletformáló céllal hirdették meg ezt a nem mindennapi programot.

Miként Varga Endrétől, a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület elnökétől megtudtuk, a „Veszprém, az élhető város” projekt keretében sikeresen pályáztak e programra, amelyhez felhasználták az esélyegyenlőség népszerűsítése, az esélyteremtés szakmai körökben történő elterjesztése alapján megszerzett több mint tízéves tapasztalataikat is.

Nagy István látássérült vendég instruálja a bekötött szemű látó résztvevőket

A rendezvényre meghívást kapott dr. Szőke László, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fogyatékosságügyi osztályvezetője, az Országos Fogyatékosságügyi Tanács titkára is, aki húszéves kora óta vak emberként éli az életét és mindig integrált környezetben bizonyította szaktudását, rátermettségét. Mint kiemelte, a rendszerváltás előtt szinte alig lehetett fogyatékos emberekkel találkozni a mindennapokban. A világtól szinte elzárva, nagy létszámú intézményekben helyezték el őket. Mára a fogyatékos emberek életminősége alaposan megváltozott, az intézményi férőhelykiváltási program keretében egyre többen kerülnek élhetőbb körülmények közé vagy éppen támogatott lakhatásba. Az európai és a magyar parlamentben is van fogyatékos képviselő, s a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek is jelentős szerepet töltenek be a közéleti palettán.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere és felesége, Héthelyi Réka a szemtakaró levétele után

Csehné Huszics Márta, a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesületének elnöke elmondta, örömmel invitálta meg a láthatatlan vacsorára súlyosan látássérült sorstársait, akik dolgoznak, gyermeket nevelnek, úgy élnek, mint bárki más. A látó vendégek a térség önkormányzati, gazdasági és civil szakemberei közül kerültek ki.

Szőke László és e sorok írója a különleges programon

Eljött e különleges programra, Porga Gyula, Veszprém polgármestere és felesége, Héthelyi Réka, akik minden allűrt mellőző, kedves, közvetlen asztalszomszédoknak bizonyultak. Fontos kérdéseket tettek fel a vaksággal kapcsolatos élethelyzetekről, a látássérültek tanulási módszeréről, munkalehetőségeiről, amelyekre dr. Szőke László készséggel válaszolt. Mi pedig megtudtuk, hogy Veszprémben, a királynék városában miért jó élni, s milyen élet- és munkalehetőségeket kínálnak helyben a fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű embereknek.

A láthatatlan vacsora végén minden résztvevő elmondhatta, nemcsak egy különleges élménnyel lett gazdagabb, hanem közelebb is került egy olyan világhoz, amelynek bizony – egy baleset vagy betegség következtében – bármikor, bármelyikünk a részese lehet.