Fókuszban a tűzvédelem

A rendezvény összehívását a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezte az EMMI Szociálisa Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársággal együttműködve.

A tájékoztatóra többek között az SZGYF Kirendeltségein dolgozó mentorokat és tapasztalati szakértőket, valamint cigány szervezeti vezetőket hívtak meg.

Erdélyi Krisztián dandártábornok elmondta: a tűzvédelmi felkészítés azért vált „égetően” sürgőssé, mert a háztartási tűzesetek és a tűzhalál áldozatainak száma aggasztó tendenciát mutat az idei első negyedévben. Hozzátette: szinte minden nap leégett egy-egy családi ház, az első negyedévben 71-en vesztették életüket lakástűzben. Viszonyításként megemlítette, hogy tavaly egész évben 112 ilyen haláleset történt. Az áldozatok legtöbbször az idős, egyedül élő nyugdíjasok, illetve a mélyszegénységben élő családok köréből kerülnek ki, ahol a házban hiányos az infrastruktúra, nincs internet, esetenként villany és víz sincs.

Mint azt a dandártábornok elmondta, az elmúlt fél évben a neten és a közmédiában megszaporodtak a tűzvédelmi tájékoztató filmek és nyomtatványok, azonban az érintett személyekhez legtöbbször ezek nem jutnak el az említett hiányosságok miatt. A BM OKF és az EMMI SzÜTFFÁ együttműködése arra terjed ki, hogy az SZGYF hálózatán keresztül, a mentorok és tapasztalati szakértők bevonásával felhívja a figyelmet a veszélyforrásokra, a tűzvédelem fontosságára.

Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár a két szervezet közötti szoros együttműködésre hívta fel a figyelmet, bízva a tűzkatasztrófák visszaszorításában.

A továbbiakban Badonszki Csaba tűzoltó alezredes a tűzvédelmi szabályokról, a lakástüzek megelőzéséről tartott előadást. Prezentációjában többek között kitért a tűzesetek típusaira, a PB palackos gázok használatára, a palackcsere folyamatára. A gyermekvédelem kapcsán beszélt a hőforrások távoltartásáról, az állandó felügyeletről, a gyújtóeszközök elzárásáról, valamint a gyermekek tűzveszélyre való felvilágosításáról.

Gyakran okoz tüzet a tűzhelyen felejtett olaj belobbanása, vagy a ruhán hagyott vasaló, hívta fel a hallgatóság figyelmét az előadó. Elhangzott a katasztrófavédelem, a tűzoltóság hívószáma (112), és az, hogy mit kell tenni lakástűz esetén.

Barta-Vámos László tűzoltó őrnagy a füst- és hő érzékelők fontosságára hívta fel a figyelmet. Nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy a készülékek beszerelésével töredékére csökkenthetők a tűzesetek, de Észtországban, ahol az állam megfinanszírozta a családoknak a készülékeket, egy év alatt a tizedére csökkent a tűzesetek és a tűzhalálok száma.

Az előadó kitért a jogszabályi háttérre, a tűzgyújtási tilalomra, a kijelölt tűzrakó-helyekre, az szabadtéri égetést szabályozó törvényekre, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatra, a 4/2008. ÖM rendeletre, az önkormányzati tűzgyújtási rendeletekre, tilalmakra, a büntetések mértékére. Amennyiben engedélyezett a tűzgyújtás, kerülni kell a szeles időt, valamint kötelező gondoskodni a tűz felügyeletéről, az oltóanyagról, az oltóeszközökről, mondta az előadó, aki a hallgatóság figyelmébe ajánlotta a www.futsokosan.hu weboldalt.

Schlott Krisztián koordinátor, a BM OKF GEK kéményseprő Ipari Tevékenységet Ellátó Igazgató-helyettesi Szervezet részéről, a kémények rendszeres karbantartására hívta fel a figyelmet. Másfél éve természetes személyeknek ingyenes a kéményseprés és a kéményellenőrzés. Elmondta, hogy a családi házakhoz 2018. január 1-től csak akkor megy ki a kéményseprő, ha hívják, míg a társasházak kéményeinek időszakos felülvizsgálata továbbra is kötelező és ingyenes.

Az előadó tájékoztatott arról is, hogy a kémények leginkább a rossz tüzelőanyagok miatt „kátrányosodnak”, dugulnak el. A nyers (vizes), vagy gyantás tűzifa, az enyves, vagy festett faanyagok, illetve a műanyagok elégetése okozza legtöbbször a dugulást, de a korán lezárt kályhában is tökéletlen lesz az égés, ami hasonló problémákat okozhat a kéményben, ugyanakkor a légutánpótlás megszüntetése szénmonoxid mérgezést is okozhat. Amennyiben nagyon elkátrányosodik a kémény és már kotrással nem lehet kitisztítani, akkor szakember tudja szabályozott kéményégetéssel rendbe tenni azt. A házilag végzett kéményégetés veszélyes, átterjedhet a tetőszerkezetre a tűz.

A tájékoztatón a résztvevők feltehették az őket foglalkoztató kérdéseket. Legtöbben az elektromos berendezések jelentette tűzveszélyről kérdeztek.

A rendezvény végén a résztvevőknek CD-ét adtak át, amely a szakmai anyagokat, az előadások ppt anyagait valamint oktató videókat tartalmazza.

Fotó: Schober Andor – RSOE
Szöveg: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság