A negyvenedik Osztozó-fórum a budai Várban – bíboros érseki köszöntéssel

A hely szimbolikus: a történelmi háttér és az esztergom-budapesti érseki székhely közelsége adta a miliőt és segítette a gondolatok, élmények befogadását. A képviselt intézményeink túlnyomórészt az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye földrajzi területén működnek, amelynek Dr. Erdő Péter a főpásztora (levelét rovatunk külön hírében közöljük). A bíboros köszöntését Süllei László plébános, érseki helynök adta át a helyszínen, hozzátéve, hogy a főegyházmegye igen nagyra becsüli a lelkigondozást, a hit-és vallásgyakorlás mint ellátotti jog érdekében végzett munkát, amit a méltó környezet biztosításával is igyekszik kifejezni.

A negyven résztvevő a szellemi-tartalmi program mellett igazi művészeti meglepetés-élményekben is részesült. Az eseményt szervező Késmárki Zsolt, a Főigazgatói Iroda munkatársának köszöntője után a terem ajtaján a Kodály Zoltán Katolikus Kórusiskola huszonhárom fős kamarakórusa jelent meg, váratlan örömként rövid meglepetés-hangversenyt adva három egyházi műből. Fénylő énekhangjuk, előadásmódjuk rögtön megnyitotta a jelenlévők lelkét, ami a szakmai előadás tartalmi befogadását is segítette.

Szakmai előadóként Törőcsik Júlia szerzetesnő, pszichológus, szupervizor terapeuta, a Szociális Testvérek Társasága tagja osztotta meg gondolatait „Adj nekem vizet! – lelkigondozói szívvel az ellátottjaink között” címmel. Az Egyesült Államokban is képződött, hosszú lelkigondozói tapasztalatokkal rendelkező előadó a lelkigondozó mint személy értékeit helyezte középpontba, interaktív módon, párbeszédes formában tartva hasznos tükröt a jelenlévők elé: milyen motivációkkal indultunk a pályánk elején, van-e még bennünk „tűz”, mit kezdünk a bennünk lévő érintettséggel, kincsekkel. „Minden hivatás nagy!” – idézte alapítójuk szavait, rámutatva, hogy mennyi mindennel lehet a teljes életet szolgálni. A körben ülőket bevonva színes asszociációkat hívott elő a „jó segítő” témakörhöz, előhívva a résztvevők tapasztalatait, akiknek erre egymás között is módja volt az „osztozás” során. Süllei László érseki helynök, a Mátyás-templom plébánosa az egyházközségi élet rövid bemutatása után elmondta: lelkipásztori szolgálata során gyakran áll betegek, gyászolók, sérült emberek mellett, és az, amit ilyenkor átél, először nem mindig felemelő, sokszor kínos, gyötrelmes érzés. Munka és idő volt, mire megtanulta ezt hordozni, egyszerűen csak hallgatni és együttérzően jelen lenni.

Levetítettük azt a riportfilmet, amely Neruda Károly atyáról szól, aki a főegyházmegye értelmileg akadályozottakért felelős pap-referense (egyben gyógypedagógus is), és aki az SZGYF több intézményében vezet ellátotti foglalkozásokat, végez lelkigondozói munkát. Személye példaszerűen képviseli az állami szféra és az egyházi szolgálat termékeny kapcsolódását.

Az Osztozó résztvevőit a szellemi vendéglátást követően a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum diákjai kínálták minőségileg és felszolgálás tekintetében is nagyszerű ebéddel, majd a nap élményszerű csúcspontja következett: a Mátyás-templom művészettörténeti bemutatása és egy igazán ritka lehetőség, a templom tornyának tetején lévő kilátópontból Budapest panorámájának megtekintése, és a plébánia ajándékaként közös koccintás egy pohár pezsgővel. Ez volt ugyanis a több éve tartó Osztozó-sorozat 40. alkalma, ahol a szakmai-munkatársi és emberi közösség ünnepi érzését újra átélhettük. Köszönet a plébánia dolgozóinak és az EMMI Szociális Ügyekért Felelős Államtitkárságának, akik ezt a szép eseményt támogatásukkal lehetővé tették.

Főigazgatói Iroda