„Meggyőződésem, hogy minden ember értékes”
Kik azok, akik a MEREK-be kerülnek?
A MEREK-ben több ellátási forma is van, különböző bentlakásos szolgáltatásokat és nappali ellátást is biztosítunk. A bentlakásos részen a legnagyobb létszámban a rehabilitációs intézményt veszik igénybe. Erre a területre életkoruk szerint a tizennegyedik életévüket betöltött, az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért személyek jöhetnek hozzánk. Az ellátottaink között vannak négy végtagi sérültek, születési központi idegrendszeri és gerincsérültek, balesetes gerincsérültek, sclerosis multiplexben, izomsorvadásban szenvedők, agyvérzés következtében mozgássérültté vált személyek. Az ő integrációjuk, illetve reintegrációjuk a feladatunk. A kitűzött cél az, hogy a lakóink minél teljesebb, aktív életet éljenek, érezzék, hogy fontosak és ők is hozzátehetnek valamit mások életéhez, a társadalomhoz. Meggyőződésem, hogy mindenki értékes, és ki-ki a maga talentumával hasznossá válhat. Nekünk az a feladatunk, hogy a ránk bízottakat ehhez hozzásegítsük.
Jellemzően mennyi időt töltenek itt az ellátottak?
Három plusz két évet. Jelenleg hatvanöt engedélyezett férőhelyünk van a rehabilitációs intézményi bentlakásra. Fontos, hogy a rehabilitáció folyamata minél gyorsabb legyen. Öt évre akkor van szükség, amikor valakinek nehezen találjuk a további útját. Ugyanakkor törekszünk arra, hogy minél rövidebb legyen az itt töltött idő. Az évek múlásával egyre nehezebb a MEREK falain kívül új életet kezdeni egy ellátottnak. A lakóink, itt a Marczibányi téren, benne vannak a város vérkeringésében. Az épület könnyen megközelíthető. Szép helyen, Buda zöldövezetében található, mégis közel a főváros adta lehetőségekhez. Négy-öt év alatt ehhez hozzá lehet szokni, és innen kikerülni olykor nehézséget jelent.
Vannak olyan lakók is, akik nem helyezhetők el máshová?
Igen, a súlyos fokban mozgássérült emberek számára határozatlan idejű ápoló-gondozó (tartós) intézményi ellátást nyújtunk. Ezen a részlegen életvitelszerűen laknak a betegeink. Erre eddig huszonkét férőhely állt rendelkezésre. Most kaptuk meg a működési engedély módosítását, amely lehetőséget biztosít negyvenöt ellátott elhelyezésére. Jelenleg hatvanöten vannak várólistán. Az első huszonhárom tudja elfoglalni a férőhelyét.
A MEREK esetében is működik a támogatott lakhatás?
Az egyik a XI. kerületben, a másik pedig a Blaha Lujza térnél van. Jelenleg folyik a lakók felvétele. E két lakhatási forma hosszú távú megoldást jelent az ellátottak számára. Ugyanakkor van még egy támogatott lakhatásunk a XII. kerületben nyolc értelmi fogyatékossággal élő ellátott részére. Az SZGYF, a MEREK, a XII. kerületi önkormányzat és a XII. kerületi nappali ellátó összefogásával jött ez létre. Egyelőre hat személyt szeretnénk elhelyezni. Ez a kezdeményezés igazi szakmai kihívás számunkra. Ugyanakkor nagy örömmel álltunk neki a feladatnak és nagyon szeretjük a már ott lakó ellátottakat.
Beszéljünk kicsit a munkatársakról is. Kik dolgoznak a MEREK-ben?
Sok és sokféle szaktudással rendelkező munkatársunk van. A gondozó és ápoló kollégák vannak a legtöbben. Rajtuk kívül számos terápiás és szociális munkatárs, fejlesztő pedagógus, gyógytornász, konduktor, gyógymasszőr és pszichológus dolgozik velünk.
A pszichológusra bizonyára a balesetben megsérülteknek van a legnagyobb szükségük…
Bárkinek szüksége lehet rá. Annak is, akinek a mozgássérült létforma nem új, de a MEREK mint élettér igen. Természetesen a balesetes betegeinknek, – akik a traumájuk feldolgozásának különböző fázisaiban érkeznek hozzánk – is sokat segítenek a pszichológus kollégák.
2 – A Reptető műhelyben készült ékszerek
3 – A Reptető műhelyben készült dísz
Az ellátottak munkaerőpiacra való vissza- illetve bevezetésében hogyan tudtok részt venni?
A házban van egy terápiás jellegű foglalkoztatásunk, erre épül a fejlesztő foglalkoztatás, amit nagyon szeretünk. Akit lehet, azt próbáljuk visszavezetni a külső munkaerőpiacra. A balesetes ellátottainknak általában van már valamilyen szakmája, diplomája. Törekszünk arra, hogy mindenkit hozzásegítsünk az aktív élethez. A MEREK-be került ellátottak mozgásállapota többnyire nem változik már olyan mértékben, hogy valaki a szó szoros értelmében talpra álljon, és elinduljon. A siker az, amikor valaki mozgássérültként megállja a helyét és hasznosnak, értékesnek érzi magát az életben. Nagyon sok múlik azon is, hogy valaki lelkileg hogyan viszonyul a helyzetéhez.
A MEREK azonban nem csak ebben segít az ellátottaknak. A Guruló szolgáltatásról mesélnél nekünk?
A Guruló sajátos szolgáltatásunk: segédeszköz szerviz és műhely is egyben. Többek között kerekesszékek, házi betegápolást segítő eszközök kölcsönzésére van általa lehetőség. A hálózat országos: Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Székesfehérváron, Pécsett, Mórahalmon is felvehető a kapcsolat a munkatársakkal.
Te hogyan kerültél erre a pályára? Honnan indult az életed?
Egy ötgyermekes családból származom. Az édesapám baptista lelkész. Őt gyakran helyezték az ország különböző pontjaira, a család pedig ment vele. Hozzátartozott az életünkhöz, hogy mindig másokért éltünk. Mi, gyerekek is kivettük a részünket a szolgálatból. Már kislányként is foglalkoztatott a segítő hivatás. Amikor érettségi előtt az utamat kerestem, volt egy szép találkozásom egy halmozottan sérült mozgássérült lánnyal, aki velem egyidős volt. Odafigyeléssel, szeretettel fordultam felé, és én még több szeretetet kaptam vissza tőle. A vele való találkozást fontos jelként értelmeztem, amely vitt tovább erre az útra. Úgy éreztem, ezt a szeretetet, amit én kaptam az életem során, azt kell nekem is továbbadnom. Konduktorként végeztem a Pető Intézetben, ahol a tanáraink a mély elméleti tudás mellett nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlatra. Már az első képzési hetemen tizenöt órát voltam gyakorlaton. A négy évemet kicsik között töltöttem. Úgy hittem, ez a korosztály lesz az, amellyel később foglalkozni fogok. A diploma megszerzése után Németországba mentem, ahol kamaszokkal és fiatal felnőttekkel foglalkoztam. Őket is nagyon megszerettem. Hazatérve, a MEREK épületében működő középiskolában, az Addetur Iskolában, amely szoros együttműködésben van a MEREK-kel, lettem konduktor. Jóval később szakmai igazgatóhelyettesnek neveztek ki, majd 2016-ban pályáztam meg a MEREK igazgatói pozícióját. Nem karrierként tekintek a munkámra, hanem szolgálatként és küldetésként. Nem a saját ambícióim hoztak ide. Mindig kérem a Jóistent, hogy adja meg azt az erőt és bölcsességet, amelyre szükségem van. Sok kihívás, de sok öröm is van a munkámban.
Mi ad erőt? Mi az, ami feltölt?
Szeretek a természetben nagyokat sétálni. Szívesen főzök. A család is sok erőt ad: a testvéreim, az ő gyerekeik. Egy keresztény közösséghez is tartozom, ahol zenélek. Zongorázom, a zene mindig kikapcsolódást jelent a számomra. Visszatérve még a munkához, van egy mondat, amely nagyon sokat jelent nekem. Amikor először léptem be igazgatóként a MEREK falai közé, az ellátottak, akiket ismertem, már nagyon vártak. Volt közöttük egy fiatalember, aki azóta sajnos már elhunyt. Kellő humorral, olykor öniróniával tekintett az állapotára, a sorsára. Aznap kint ült az udvaron, és így fogadott: „Szervusz, igazgatónő! Én csak annyit kérek tőled, hogy soha ne felejtsd el a bénákat.” Amikor a napi teendők lefoglalnak bennünket, vagy amikor szélmalmokkal harcolunk, könnyen megfeledkezünk arról, hogy a szolgálatunkat kikért és miért végezzük. Ennek a mozgássérült férfinek a mondata azóta is sok erőt ad. Ha elfáradok, mindig figyelmeztet a hivatásom lényegére.
Fotó: merek.hu