„Együtt, egymással dolgozunk”

Gansberger Lajosné Varga Katalint, a Szent Kristóf a Gyermekekért díj kitüntetettjét kérdeztük

A Szent Kristóf a Gyermekekért díjat évről évre azok kapják, akik szakmai és emberi szempontból is kiemelkedő munInterjú a Szent Kristóf a Gyermekekért díj kitüntetettjével, Gansberger Lajosné Varga Katalinnalkát végeznek a gyermekek és a hátrányos helyzetű fiatalok nevelésében, a gyermekvédelem, a gyermek- és ifjúságügy területén.

2022. december 7-én a Belügyminisztériumban Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár adta át ezt a megtisztelő elismerést Gansberger Lajosné Varga Katalin számára is, aki a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Szakiskola Különleges Lakásotthonának gyermekfelügyelő munkatársaként dolgozik a Veszprém megyei Gic községben.

Gansberger Lajosné az elismerést példamutató munkájáért, több évtizedes fáradhatatlan szolgálatáért kapta. A díjazottal beszélgettünk.

Az egészségügyben dolgozott pályakezdőként. Hogyan került mégis a gyermekvédelem területére?

Az egészségügyi szakiskola elvégzése után a győri kórházban helyezkedtem el ápolóként, ahol mintegy öt évig dolgoztam. Majd megszülettek a gyermekeim, és időközben a családommal Gicre költöztünk. A kisebbik gyermekem születését követően, 1998-ban, miután letelt a gyes, egyik ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy betegszobást keresnek az akkor még a gici kastélyban működő gyógypedagógiai intézetbe. Időközben ezt az állást betöltötték, így helyettes gyerekfelügyelő lettem. Ez azt jelentette, hogy nem állandó csoportom volt, hanem alkalmanként, szinte naponta más-más csoporthoz kerültem. Nem volt ez hálás feladat, hiszen a gyerekek az állandóságot keresik, szeretik. Ráadásul még csupán huszonéves voltam, alig idősebb, mint a rám bízott fiatalok.

Aztán a kitagolás után lakásotthonban kezdett dolgozni.

Igen. A kastélyintézményt felszámolták, és lakásotthonokat alakítottak ki a 2000-es évek elején. Ma Gicen három lakásotthon működik, egyikben dolgozom most már több mint két évtizede.

Kik élnek ebben a lakásotthonban?

Már akkor, a kitagolás idején is halmozottan sérült, főleg középsúlyos értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott gyermekek éltek együtt. Ma a törvényi előírásoknak megfelelően nyolc férőhelyes a lakásotthon. Nyolc gyerek mellett négyen dolgozunk itt – három gyerekfelügyelő és egy gyermekvédelmi asszisztens –, valamint a lakásotthon-vezető. Jelenleg 4 és 18 év közötti gyerekek élnek ebben a lakásotthonban. A két legkisebb egy testvérpár, 4 és 5 évesek, különös figyelmet, gondoskodást kívánnak.

Gansberger Lajosné és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár

Mi jelenti a legnagyobb kihívást ebben a munkában?

A tevékenység szerteágazó jellege talán a legnagyobb kihívás. Ha tizenkét órán át a gyerekekkel vagyok, mindenre nekem kell figyelnem, mindenről nekem kell gondoskodnom. Valójában olyan ez, mint egy nagycsaládban, ahol el kell látnom a házzal járó feladatokat, miközben a gyerekekkel is foglalkozom. Hétközben a gyerekek óvodába, iskolába járnak, hétvégén itthon vannak. Természetesen a hét minden napján velük vagyunk.

Hogyan tudja összeegyeztetni a munkát a családi életével?

A családom elfogadta a munkámmal járó nehézségeket. Annak idején férjem szüleivel laktunk, és ők nagyon sokat segítettek, főleg, mikor a gyerekeim kicsik voltak. Erre azért is szükség volt, mert a férjem is sokszor dolgozott éjszakai műszakban. Ma már, huszonöt év elteltével könnyebb összeegyeztetni a munkát és a magánéletet.

Ebből az elmúlt huszonöt évből mire emlékszik vissza a legszívesebben?

Tényleg hosszú idő telt el, sok kisebb és nagyobb gyerek lakott itt, akikre szívesen gondolok. A gyerekek nagyon figyelmesek és hálásak a munkáért, amit végzek, számomra pedig nagy boldogság, amikor látom az ő örömüket. Nehezen megfogalmazható érzés, csak az ismerheti igazán, aki ezen a pályán dolgozik. Kihívások persze mindig is voltak, a kisebbek nagyobb odafigyelést igényelnek, míg a kamaszokkal az életkorukból adódóan más típusú nehézségek adódnak. De bármilyen problémával, kihívással is szembesülünk, a gyerekek öröme mindenért kárpótol. Azt kell mondanom, hogy egy átlagos családban is hasonló kérdések, hasonló élethelyzetek fordulnak elő, mint egy lakásotthoni környezetben. Persze egy átlagos családtól eltérően nagy korkülönbségek is előfordulnak. Volt olyan, hogy négyéves gyerek mellett húszéves fiatal is lakott a házban. Érdekes módon a nagyok sokszor különös gonddal fordultak a kicsi felé, és mindenben melléjük álltak.

A Szent Kristóf a Gyermekekért díj

Milyen érzésekkel vette át a Szent Kristóf a Gyermekekért díjat?

Azt mindenképp szeretném elmondani, hogy ezzel a díjjal nem csak én kaptam elismerést. Mindannyian, akik itt dolgozunk, ugyanezt teszik, ugyanilyen gonddal, figyelemmel végzik a munkájukat. Nagyon örülök neki, de ez a díj nem csak nekem jár. A kollégáimmal egymásra vagyunk utalva, együtt, egymással dolgozunk, és szeretnék úgy tekinteni erre a díjra, hogy jelképesen én kaptam, de mindannyiunkat megillet. Természetesen nagy boldogsággal és izgalommal fogadtam az elismerést, és örömmel láttam, hogy mindenki büszke rám.

SZGYF Sajtó