Az együttműködés és a szakmai empátia jegyében

Beszélgetés Erdei Sándorral, az OGYSZ országos igazgatójával

Egy éve, 2021. július 1-jén megalakult az OGYSZ, vagyis az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat. Igazgatójával, Erdei Sándorral visszatekintettünk az elmúlt évre és a már elért eredményekre. Beszélgettünk a szakszolgálat új és régi feladatairól, valamint a jövőbeli terveiről is.

1 – Erdei Sándor, az OGYSZ országos igazgatója

Mi tette szükségessé az OGYSZ létrejöttét?

Az OGYSZ a főváros és a tizenkilenc megye területi gyermekvédelmi szakszolgálatának egységes gyermekvédelmi intézménye. Létrejöttének elsődleges célja az volt, hogy megvalósuljon a gyermekek otthont nyújtó ellátásoktól független képviselete. Az országos szervezet az egységes eljárások és az azonos szakmai módszertani alapelvek szerint végzett területi munkát segíti elő. Célja, hogy minden gyermek, bárhol is éljen az országban, azonos eséllyel juthasson hozzá a gyermekvédelmi gondoskodás keretében a jó minőségű szakszolgáltatások legteljesebb köréhez.

Miért éppen Debrecen lett a központ?

A hazai ellátásban élő gyermekek ötven százaléka Kelet-Magyarországon él. Sajátos gazdasági képet mutat az ország. Akár a munkaerőpiac lehetőségeit, akár a szegénység mértékét nézzük, Kelet- és Nyugat-Magyarország különbözik egymástól. Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a kliensszám magasabb, mint a nyugati határmenti megyékben. Egyrészt ezért esett a választás Debrecenre. Másrészt pedig azért, mert a debreceni TEGYESZ a megyei rendszeren belül már évek óta független volt.

Melyek az elmúlt év eredményei?

Izgultunk, hogy az elindulást biztosító feltételek meglesznek-e, nem is annyira szakmai, hanem sokkal inkább jogi és működési szempontból. Ugyanakkor a félelmeink alaptalannak bizonyultak. Furcsa, de a járványhelyzet segítette az elindulást. Már a kezdetektől kialakult egyfajta hagyománya az online értekezleteknek, az ügyiratok elektronikus aláírásának. Ez mind gördülékennyé tette a működést. Elkezdtük feltárni az egész országra jellemző specialitásokat. Országosan látjuk a gyermekvédelmi szakellátás dinamizmusát, a gyámhivatalok működését, a feladatellátás sajátosságait. Mindezek által olyan gyorsjelentéseket tudunk letenni az asztalra, amelyek megkönnyítik a törvénykezést, a gyermekjog alakulását, a szakellátás gyakorlati megvalósítását. Igyekszünk rálátni a nevelőszülői működés dinamizmusára is. Feltérképezni, hogy melyek azok a területek, amelyek többet tudnak vállalni, melyek azok, amelyek nem nyitottak erre a feladatra. Együttműködünk az egyházi partnerekkel, közösen elemezzük az adatokat. Egyben látjuk a társadalom változásait. Most például azt figyeltük meg, hogy nőtt a nulla és három év közötti gyermekek beáramlása a rendszerbe. Mindezek mellett az OGYSZ továbbra is végzi a hagyományosan ismert feladatait.

Mielőtt ez utóbbiakra rátérnénk, beszéljünk még olyan nem közismert szolgáltatásokról, mint a közvetítés és kríziskezelés, illetve a meghallgató és terápiás szolgáltatás.

Ezek viszonylag új szolgáltatásaink, amelyeket a társadalmi igények hívtak életre. A közvetítésre azért van szükség, mert a gyermekelhelyezés során súlyos válságba került családoknak olyan hatékony konfliktuskezelésre van szükségük, amely egyben megkönnyíti a gyermek sorsának rendezését is. Kríziskezelésre pedig akkor van szükség, amikor egyszerre több gyermek él át olyan traumát, amelynek feldolgozása rendkívül nehéz. Ezt a szolgáltatást sajnálatos módon a veronai autóbuszbaleset hívta életre. A jogszabály szerint az ilyen helyzetek kezelésére kell egy olyan szakemberekből álló gárda, amely gyorsan mozgósítható, és stabilan helyt tud állni a krízist átélő gyermekek mellett. Ugyanakkor nemcsak a fentihez hasonló tragédiák okozhatnak krízist, hanem bármely nem várt esemény, vagy éppen egy már régóta elhúzódó konfliktussorozat egy intézményben.

Mit jelent a meghallgató és terápiás szolgáltatás?

Szombathelyen már évek óta működik a Barnahus-ház. Dr. Lazáry Györgyné gyermekklinikai szakpszichológus, igazságügyi pszichológus szakértő kollégánk honosította meg az izlandi Barnahus-módszert. Lényege, hogy a szexuális bántalmazáson átesett gyerekeket a rendőrségi vizsgálat során ne érje több lelki megrázkódtatás. A meghallgatás igazodik a kiskorú kommunikációjához és lelkiállapotához. Gyermekorvos is rendelkezésre áll, gyermeknőgyógyászati vizsgálatra is van lehetőség egy otthonos, barátságos helyiségben. A gyermeknek elegendő csak egyszer elmondania azt, ami történt vele. A meghallgatás során a bíróság előtt bizonyító erejű audiovizuális felvétel készül, amelyet egy zárt rendőrségi rendszerhez kapcsolva rögzítenek. A meghallgatás nem csupán a rendőrségi szempontokat figyelembe véve zajlik, hanem általa a szakemberek próbálják megtervezni a gyermek későbbi rehabilitációját, gyógyítását. A jogszabály szerint gyermekvédelmi szaktanácsadó segítségével is meghallgathatja a rendőr a gyermeket. A módszerből ma már országosan működő és a magyar jogrendszerhez illeszkedő gyakorlat vált az ORFK, a BM, az egykori EMMI, a bíróságok, az ügyészségek, a gyermekvédelmi szervezetek bevonásával. Szombathelyen kívül Debrecenben és Gyulán van ilyen központ, illetve Budapesten kettő is található. Terv, hogy minél több helyen legyen az országban.

Szembetűnő, hogy milyen sok ma a szexuális bántalmazás. Valóban több lett, vagy „csak” nehezebb eltussolni az ügyeket?

Nem gondolom, hogy ma sokkal több ilyen ügy volna, mint régen. A jelenleg is tapasztalható nyitottabb társadalmi kommunikáció, az ezzel kapcsolatos médiafigyelem kiengedte a szellemet a palackból. Az emberek merik elmondani azt, ami történt velük. Az egészségkultúránk részévé kezd válni az a felismerés is, amely szerint egy mélyen eltemetett belső traumát is lehet gyógyítani, csak előbb beszélni kell róla. A meghallgató és terápiás szolgáltatásunk azért is jött létre, hogy valóban az igazság derüljön ki. Hiszen azt is látjuk, hogy egy váddal egy ember, akár egy nevelőszülő, pedagógus karrierjét, az egész életét tönkre lehet tenni. A mai meghallgató rendszerek tehát nemcsak abban segítenek, hogy egy megtörtént abúzust feltárjanak, hanem abban is, hogy ha nem fedi a valóságot egy állítás, akkor is fény derüljön az igazságra, hogy további szakmai eszközökkel tudjuk megoldani a konfliktust.

Az OGYSZ úgynevezett klasszikus feladataihoz tartozik az örökbefogadás. Erről a témáról annak is van véleménye, esetleg tapasztalata, aki a szakszolgálat egyéb tevékenységeit nem ismeri.

Ez az a terület, amely az összes tevékenységünk közül a leginkább foglalkoztatja a társadalmat, amelyen keresztül mi is érintkezünk a társadalom számos rétegével. Az OGYSZ országosan koordinálja az örökbefogadást. Ez nagy vívmány, hiszen korábban ahány területi szakszolgálat volt, annyiféle működés. A színvonal sem volt szakmailag egységes. Fő célunk, hogy mindenütt hasonló eljárásrendek legyenek érvényben, mégpedig magas színvonalon.

Az örökbefogadással kapcsolatos kérdések között talán a leggyakoribb az, hogy miért ilyen kevés az örökbefogadható gyermek, miközben az otthonokban, lakásotthonokban, nevelőszülőknél élő kiskorúak száma nem csekély.

Fő szakmai elvünk az, hogy minden esetben a gyermeknek keresünk szülőket és nem a szülőknek gyermeket. A gyermekek a veszélyeztetettség okán kerülnek be a rendszerbe. De prioritás, hogy mindenkinek a vér szerinti családjában kell megoldani a problémáját. Ha ez nem sikerül, akkor kell megszerveznünk nekik a szakellátást. Van, aki számára nincs visszaút a családba, a többiek esetében a hazagondozást kell segíteni, és helyre kell állítani a család működő egységét. Egy gyermek akkor válik örökbefogadhatóvá, ha nem látogatja a szülő, illetve, ha lemond róla. Az ilyen gyermekek azonban nincsenek sokan. Ráadásul az örökbefogadási státuszt különböző életkorokban érik el. Minél fiatalabb valaki, annál több esélye van arra, hogy új családra lel. A gyermekre vágyók többsége egészséges kisbabát szeretne hazavinni. Egy kamasz, illetve egy beteg gyermek nehezebben adható örökbe.

Kik a gyermekvédelmi gyámok és mi a feladatuk?

Amikor veszélyeztetetté válik egy gyermek a családban, és kiemelik onnan, akkor a gyámhivatal szünetelteti a szülő felügyeleti jogait. A kiskorú azonban nem maradhat törvényes képviselő nélkül. A gyermekvédelmi gyám az, aki gyakorolja a szülői jogot és őrködik fölötte. Vannak kötelességei és feladatai. Hatéves kor alatt kéthetente, később havonta, ha szükséges akkor pedig sűrűbben látogatnia is kell a gyermeket. Sokféle végzettségű ember végezheti ezt a feladatot: orvos, pedagógus, szociális munkás. Kitétel, hogy felsőfokú végzettsége legyen. Egy gyámhoz harminc gyermek tartozik. Terveink között szerepel az ő képzésük is. Az elmúlt egy évben ezt készítettük elő. Fontosnak tartom, hogy a munkájuk ellenőrizhető legyen, illetve hogy számíthassanak szakmai támaszra.

Ön hogyan került a pályára?

Tavaly ünnepeltem a harmincéves jubileumomat. Érettségi után rögtön a szakmában helyezkedtem el, gyermekfelügyelő lettem a hajdúnánási gyermekotthonban. Abba az iskolába jártam Hajdúnánáson, ahol az otthonban élő gyerekek is tanultak. Sok olyan emberi kapcsolatom van a mai napig, amelyek ebből az időből származnak. Később a tiszadobi gyermekotthonba kerültem, akkor már vezető beosztásba. Menetközben szereztem meg a végzettségeimet. Szakszolgálat vezetői posztját 2008-ban pályáztam meg, és nyertem el. 

Miképp tudta harminc éven át megőrizni a lelkesedését, az elkötelezettségét? Mi az, ami az életben segíti?

Sokszor éreztem és érzem a pályám során, hogy jó emberekkel, jó szakemberekkel találkozom és vagyok körülvéve, így velük együtt gondolkodni, dolgozni is öröm. Együtt könnyebb új és hasznos dolgokat megalkotni, új szakmai utakra lépni. És persze szeretem ezt a hivatást. A gyermekeink között könnyű rátalálni, hogy hol segíthet az ember, hol tehet könnyebbé, teljesebbé egy emberi sorsot. Valójában ehhez nem mindig kellenek nagy dolgok, a kicsinek is fontos örülni. A Jézus Krisztus által adott „használati utasítás” az élethez és a munka világához, vagyis az evangéliumi tanítás sokat segít nekem az eligazodásban, és nagy szabadságot is ad, hiszen a szeretet parancsát bárhol, bármikor gyakorolhatjuk.

Amikor vezető lettem, az emberierőforrás-tanácsadó szakot is elvégeztem. Tudom, hogy számos körülménynek kell meglennie ahhoz, hogy valaki egy munkahelyen, területen sokáig megmaradjon. Nekem ezek a körülmények megadattak. Nagy élmény volt számomra és lelkesedéssel töltött el a nevelőszülői hálózat szervezése is. E nélkül nem tudna működni a rendszer. Vallom, hogy a gyermekvédelmi szakellátás különféle területeit nem szabad egymástól függetlenül kezelni. A kollégáimat is mindig arra biztatom, hogy szorosan működjenek együtt, és legyen bennük kellő szakmai empátia, nyitottság és odafigyelés a másikra. A szervezetfejlesztés a nagy „hobbim”. Folyamatos képzésben vagyok. A munka mellett persze szeretem én is kipihenni magam a családom körében, nagyon szeretek túrázni, horgászni, és mindig hálás vagyok, hogy Magyarországra születtem, hiszen bármerre megyek, van termálvizes strand is.

SZGYF Szervezetfejlesztési Osztály

Fotók: OGYSZ