Huszonötéves a SVOE
Negyedszázados múltra tekinthet vissza a Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE) Magyarországon. De mi is a siketvakság? Többszörös fogyatékosság, amely egyidejűleg jelenti a látás-és hallássérülés súlyos mértékét. A kommunikáció siketvak személyek esetében nagyon sokoldalú, többek között tapintás útján is történik.
Van például ugyanis, aki nagyothalló és látássérült, így vele szóban is lehetséges a kommunikáció, siketség esetén jelnyelv útján is, akinek még van annyi látásmaradványa, csupán megfelelő fényállapot szükséges, illetve taktilisan, kéz a kézbe jeleléssel, vagy egyéb kiegészítő tapintásos jelrendszerrel.
A világon a legismertebb siketvak ember az amerikai Helen Keller, aki egy betegség következtében lett látás- és hallássérült, s aki ennek ellenére vált elismert íróvá, aktivistává, előadóvá. Nevelője segítségével, családja szerető támogatásával, szorgalmával és kiváló egyéni képességeivel felsőfokú képzettséget szerzett, s a fogyatékos emberek szószólója lett. Élete során 39 országban járt, tizenkét könyvet, sok-sok újságcikket írt.
Hazánkban jelenleg 3262-en vallják magukat siketvaknak, s a legutóbbi népszámláláskor 15 ezren jelölték meg, hogy egyidejűleg valamilyen fokú látás- és halláskárosodottsággal élnek.
A siketvakok egyesülete 1994-ben alakult meg, amikor tizennégy ember, szülők és szakemberek, eldöntötték, hogy szervezetten tenni kellene valamit a Magyarországon élő siketvakok érdekében. Azért, hogy hazánkban a siketvak emberek is élhessenek azokkal a jogokkal és lehetőségekkel, amelyek minden embert megilletnek. Céljuk kezdettől a siketvak gyermekek, felnőttek és családjuk megsegítése.
Fülöp Attila államtitkár köszöntője közben
Az egyesület múltjáról, jelenéről és jövőbeli terveiről is szó volt azon a jubileumi ünnepségen, amelyre nemrégiben került sor a Danubius Hotel Flamencoban, s amelyen a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról dr. Joó Aranka, a Szakmai Irányítási Főosztály vezetője és dr. Szőke László, az Esélyteremtési Főosztály Fogyatékosságügyi Osztálya vezetője, s egyben az Országos Fogyatékosságügyi Tanács titkára vett részt.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért felelős államtitkára köszöntő beszédében többek között arról szólt, hogy a kormány támaszkodik a fogyatékosságügyben tapasztalatokkal rendelkező szervezetekre, s jól együttműködik a siketvakok egyesületével is. Partnernek tekintik őket a fogyatékosságügyi kérdésekben és számítanak ennek a speciális érdekvédelmi szervezetnek a segítségére.
A jubileumi ünnepség résztvevőinek egy csoportja. Az első sorban, középen professzor Dr. Németh János látható, aki évtizedek óta sokat tesz a hazai látássérültek gyógyításáért
Gangl Tamás, az SVOE elnöke utalt arra, hogy a siketvak emberek semmiben sem különböznek másoktól, csak eltérőek a kommunikációs igényeik. A siketvak személyek különleges éleslátással, élettapasztalattal is rendelkeznek. Számukra az érintésen alapuló jelnyelv használata alapvető a mindennapok során. Az elnök az eredmények ismertetése mellett felhívta a figyelmet a bilingvális oktatás és az infokommunikációs akadálymentesítés fontosságára is.
Királyhidi Dorottya, a Siketvakok Országos Egyesületének főtitkára elmondta, hogy a SVOE egyedülálló szervezetként foglalkozik hazánkban a siketvak személyek rehabilitációjával, kommunikációs akadálymentesítésével és érdekvédelmével, emellett segíti életminőségük javítását.
Balról jobbra Kedves Éda, dr. Szőke László, Gangl Tamás és Királyhidi Dorottya
A SVOE a nemzetközi kapcsolatait folyamatosan erősíti, s ebben Gangl Tamás elnök élen jár, hiszen rendszeresen jelen van külföldön a siketvak konferenciákon és tartja a kapcsolatot a külföldi társegyesületekkel. A magyar siketvak egyesület tagja a Siketvakok Világszövetségének és az Európai Siketvak Uniónak is.
Kedves Éda, a SVOE ügyvezetője arról szólt, hogy hazánkban a speciális tolmácsszolgáltatás elérhető a siketvak emberek számára. Folyamatosan jelzik az illetékeseknek a siketvak személyek speciális problémáit, igényeit, s biztosítják az érdekvédelmüket. Fontos az is, hogy egyesületüket a magyar állam évről évre támogatja a központi költségvetésből, így kiegyensúlyozottan tudnak működni.
Kép és szöveg:
SZGYF Központ – Esélyteremtési Főosztály