Petőfi 2022 – Fót

Fót városának képviselőtestületi tagjaként Bérciné Berke Szilvia képviselő asszony Rebeka számára lehetőséget biztosított, hogy a „Petőfi 200” művészeti program ünnepségén felléphessen versével. A fóti Somlyó-tónál 2022. július 2-án megrendezett szabadtéri előadáson Rebeka életében először állhatott ki a nagyközönség elé.

Rebeka gondolatai: „Mogyoródon volt egy pályázat, amin eleinte sokat vacilláltam, hogy merjek-e jelentkezni vagy sem. Végül az utolsó pillanatban megtettem, és nem bántam meg. A felhívás címe A bennünk élő Petőfi volt, és én ezt szó szerint értelmeztem, így leírtam, vajon mit gondolhat/érezhet ő a mai világban. (…) Ezzel a művemmel 2. helyezett lettem, amire büszke vagyok. Aztán István bácsi megkérdezte, hogy lenne-e kedvem elszavalni Fóton, a Petőfi-délutánon. Persze igent mondtam, de nagyon izgultam… nem igen olvastam/szavaltam el mások előtt a versemet ezelőtt. (…) Fura érzés volt ott állni több ember előtt, és felolvasni/elmondani valamit, ami úgymond a részem, és várni az „ítéletet”, érezni, hogy majd kiugrik a szívem, és magamon érezni a tekinteteket. Fura volt a hirtelen megkönnyebbülés és büszkeség is a taps hallatán, hogy akkor nem is lehettem olyan szörnyű. (…) Remélem, még lesz alkalmam közös munkára, illetve megmutatni magamat másoknak.”

Farkas Rebeka Hajnalka: Petőfi gondolatai…

Az egyik pillanatban forradalom volt, a következőben a jövőnk tombolt…

Az internetnek nevezett dolog szerint 1848-ban a Magyar amúgy is elbukott.

Ahogy látom, sok minden változott, de vajon itt hány éves is vagyok?

Valószínűleg sok.

Szerintem itt remek színész lennék, nem úgy, mint régen.

Elvégre itt mindenki az, legalábbis ahogy nézem.

De miért nem ismer fel senki? A híres Petőfit?

Meghaltam volna? Vagy csak nem érdeklem a sok ifit?

És hová lett a Pilvax? Én ezt nem értem…

Már nem tudok inni egy jó kávét sem?

Na és az én szívszerelmem, Júliám?

Vagy már őt se látom tán?

Meghalt, meghalt az én múzsám.

Ki miatt írjak szerelmes verseket ezután?

Írok a hazáról és írok az elveszett szerelmekről,

Írok róla és az élet szépségéről.

Hol vannak hű barátaim? Arany és Jókai?

Nem akarok egyedül maradni,

De itt vagyok magányosan,

Ebben az „új” világban,

Nincsenek társak, nincsen szerelmem,

Hát most mi legyen énvelem?

Miért nem hiszi senki sem valós kilétem?

Talán egy hazug világba születtem?

Vagy talán itt soha nem is léteztem?

Nem baj, akkor meghódítom a világot még egyszer!