Készen állok! – beszélgetés Kovács Linda műkorcsolyázóval, a Speciális Olimpia Téli Világjátékok résztvevőjével
Hogyan kezdődött ez a pályafutás, melyek voltak az első korcsolyázással kapcsolatos élményei?
Már régen szerettem volna korcsolyázni, ez volt az álmom. Először görkorcsolyázni akartam, de azt nem tudtam megtanulni, nem volt segítségem. 2016-ban mentünk el Káposztásmegyerre, a jégpályára, ott léptem először jégre. Akkor még potyogtam, törtem magam, tele voltam lila foltokkal, de mindenképpen meg akartam tanulni, és addig gyakoroltam, amíg sikerült. 2017-ben pedig jött a műkorcsolyázás. Ekkor már el is kezdtem a versenyzést.
Mikor jöttek az első eredmények?
Először a magyar bajnokságokon vettem részt. 2018-ban az országos magyar bajnokságon az 1. szinten harmadik helyezett lettem, majd 2020-ig minden alkalommal első helyezést értem el. Ezután a 2. szinten versenyeztem, és 2021-ben a műkorcsolya országos bajnokságon első lettem. Nemzetközi versenyen Helsinkiben, az Európa-bajnokságon indultam először, ahol pedig első helyezést értem el. Grazban is voltam két alkalommal, az Austrian Open nevű versenyen második lettem, majd egy évvel később ugyanitt a harmadik helyezést értem el.
Hogyan történnek az edzések, a felkészülés egy-egy versenyre?
A Magyar Speciális Olimpiai Szövetség sportolója vagyok, ezen belül ketten tanítottak műkorcsolyázni, Kelemen Zsuzsa és Vas Mária edzők segítségével készültem az elmúlt években. A Fradi-pályára járok, minden héten edzésre, hétvégenként pedig Káposztásmegyerre megyünk gyakorolni.
Az olimpiára mikor kezdődött a felkészülés?
Körülbelül három éve. Edzői segítséggel áll össze a kűr, áll össze a zene, amire aztán begyakoroljuk a figurákat. Amivel versenyzem, az körülbelül egy kétperces szám. Az utóbbi időben ezt gyakoroljuk újra meg újra.
Magyarországról egyedüli műkorcsolyázóként megy?
Igen, idén egy kvótát adtak Magyarországnak, rám esett a választás. Van egy sporttársam, edzőtársam, egy 5. szintű versenyző, Kőrösi-Fehér Nándor, ő most nem versenyzőként, hanem időmérő bíróként megy az olimpiára, ami szintén egyedülálló eredmény.
Mit ad az Ön számára ez a sport?
Önbizalmat. Most úgy érzem, fel vagyok készülve, nagyon várom már az olimpiát. Én mindent meg fogok tenni, remélem, izgulás nélkül.
Nem szokott izgulni?
Egy kicsit izgulok, de Grazban például, úgy érzem, tökéletes lelkiállapotban voltam, ott nem izgultam. Amikor a jégen vagyok, akkor már nincs izgalom, arra figyelek, amire kell. Most még nem tudom, kik lesznek az ellenfeleim, úgyhogy nem tudom, milyen lesz ott állni. A 2. szinten, ahol én versenyzek, sokan lesznek. De én fel vagyok készülve. Szerencsére az olimpiai csapatban lesznek ismerősök is, a gyorskorcsolyásokkal leszek.
A sződligeti otthonban figyelemmel követik a versenyeket?
Igen, most is szurkolnak majd. Örülnek az eredményeimnek.
Mi az, amivel még szívesen foglalkozik a korcsolyázáson kívül?
Nemrég elkezdtem futni. Ez egy újabb szerelem. Tavaly több futóversenyen is voltam, Budapesten, Győrben, a Mikulás-futáson, ahol a korosztályomban harmadik lettem. A 10-11 kilométeres távokat szeretem. Nemsokára Székesfehérvárra megyek egy versenyre. Minden héten edzem magam, szombatonként a Margitszigeten futok. Persze most először az olimpia következik, erre koncentrálok.
Köszönöm a beszélgetést, sok sikert az olimpián!
SZGYF Központ