Boldogságórákon erősödhet a pozitív énkép, és az érzelmi intelligencia is tovább mélyül

„Hol a boldogság mostanában? / Barátságos meleg szobában” – idézhetnénk Petőfi szállóigévé lett sorát a Téli világ című verséből. A váteszköltő valami lényegeset sejtett meg, s azt rímbe szedte. Nyilván, mindez nem elég a boldogsághoz, de ez is szükséges. A gyermekvédelmi ellátórendszerben élők különösen vágyják a szépet, a harmóniát, az emberit, hiszen szeretethiányos közegből, halmozott hátrányokat „begyűjtve” kerültek gyermek- és lakásotthonokba, és naponta gondolkodnak arról, milyen élet vár majd rájuk.

Rálelnek-e a boldogságra, s ha igen, velük marad-e mindörökre, netán tarka pillangóként szelek szárnyán hirtelen tovaröppen? Kopp Mária orvos-pszichológus azt vallotta: egészséges nemzet a magyar, de beteg a társadalma. Többek között azért is, mert a boldogtalanság egyre inkább eluralkodik, jóllehet: boldognak lenni döntés kérdése is.

Örvendetes, hogy a marcali székhelyű Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ a Jobb Veled a Világ Alapítvány által kiírt pályázaton – Kovácsné Zrínyi Ibolyának, a kaposvári Nyár utcai Gyermek- és Utógondozó Otthon nevelőjének köszönhetően, aki korábban óvónőként „ásta bele magát e témába” –, elnyerte a Boldog Gyermekvédelmi Központ címet. Mégpedig azért, mert a 12-19 éveseknek havi tematika szerint boldogságórákat tart, melyekhez – mi sem természetesebb – boldogságleckék is társulnak, s tapasztalatait megosztja az alapítvánnyal. A Nyár utcai Gyermekotthon kéttucatnyi fiatalja erkölcsi tézisekkel ismerkedik hónapról hónapra, miközben szembesül a jól-lét fontosságával is, és a kamaszok, nagykamaszok praktikus tanácsokat, ha úgy tetszik megoldási kulcsokat kapnak helyes életvezetéshez, kommunikációhoz, társas kapcsolatokhoz, és az illemről is sok szó esik. A hatékonynak bizonyuló, bizalomra épülő szabadidős program során arról is tanulnak a diákok és fiatal felnőttek, miként lehet, s kell hálát adni, de biztatást kapnak a bocsánatkéréshez és a kiengesztelődéshez is, amely talán a „legrázósabb” téma az ifjak körében. A Bagdy Emőke pszichológus professzorasszony fővédnökségével zajló projekt boldogságórái olyan témákat ölelnek körül, amelyek mind-mind a pozitív énképet erősítik, s fejlesztik az érzelmi intelligenciát, e téren pedig igencsak tetemes hiányosságaink vannak.

Szerencsére a boldogság tanulható. Hogy írta Reményik Sándor a Csendes csodákban? „Kis hópelyhek az örömök, / Szitáló, halk szirom-csodák.” Igen, ezeket a csodákat mindannyiunknak észre kellene venni, hiszen a nehézségek, csalódások közepette is van remény a boldogságra. A cél nem lehet más, mint az, hogy a már gyermekkorban is egyre gyakrabban tapasztalható depresszió helyet vágyjuk, tanuljuk és tanítsuk a boldogságot. Akár a bibliai értékek közvetítésével is, hiszen mindannyian vendégek vagyunk e földön. Szent II. János Pál pápa pedig örökül hagyta: A halál kultúrája helyett az élet evangéliumát kell hirdetnünk.

A kaposvári Nyár utcában sikerrel teszik ezt. Szerencsére jó a magvető, s így termékeny talajba hull a boldogság magja. További magvetők kerestetnek! Sajnos, bőven akad még parlagon hagyott terület.

Fotóillusztráció: Lang Róbert

Megjelent a Somogyi Hírlap 2021. október 30-i számában