A társadalmi befogadásról – a baptisták szakmai konferenciáján jártunk

A főigazgatóságon dolgozó néhány kollégánk is részt vett a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ konferenciáján január 30-án, amelynek témája a társadalmi befogadás és a közös állami-egyházi szerepvállalás volt. A kispesti gyülekezeti központban rendezett eseményt nagy érdeklődés kísérte: a Belügyminisztérium és más állami intézmények, egyházi közösségek szakemberei kiváló előadókat hallgathattak meg a témáról.

Jelen voltak állami intézményi és egyházi vezetők, felzárkózási programokban, terepen tevékenykedő munkatársak, közösségek, missziók képviselői, önkéntesek és érdeklődők mindenféle gyülekezetből, felekezetből. A baptista fenntartásban működő szolgáltatók napi szinten mintegy 30 ezer ember életére vannak hatással – újszülöttől a kisgyermeken, tinédzseren, fiatal és középkorú felnőtten át egészen a már magatehetetlen idősekig. 350 településen működik gyülekezet, 49 oktatási és 15 szociális intézményt tartanak fenn. Papp János egyházelnök köszöntőjében elmondta: a baptista közösség evangéliumi küldetésénél fogva nyitott a társadalmi problémák iránt, érzékeny a kirekesztettségre és tudatosan cselekszik ezek ellenében, minél többek megmentéséért. Ez a szakmai találkozó, konferencia sokféle célt szolgál, helye az információcserének, a kapcsolatépítésnek, a küldetés erősítésének. Lényeges, hogy az egyházi közösségben végzett segítő munka láthatóvá váljon a közösségen belül és kívül is, mert a példa önmagában is értékteremtő. Különösen fontos a társadalmi befogadást elősegítő tevékenységek láthatóvá tétele manapság, mmikor a kormányzat kiemelten figyel és támogatást nyújt az ilyen munkát végzők számára. Ezzel az eszközzel egyfelől megerősödhet a baptista misszió a mélyszegénységben élők irányába, másfelől a baptista segítő munka által a kormányzati programok is plusz erőforráshoz juthatnak.

A Belügyminisztérium részéről Oross Jolán osztályvezető az adatok tükrében tartott „terepszemlét”, majd Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos a tőle megszokott, mélyen elgondolkodtató, képekkel illusztrált előadásban ismertette 30 éves szociális munkája tükrében a jelen tendenciáit, a várható társadalmi folyamatokat. „30 évet nem tudok elmondani 30 percben” – kezdte, majd hangsúlyozta: „Nem igazságokat, hanem megoldásokat keresünk. Miattuk, akiknek nélkülünk nulla az esélye a visszafordulásra. Madártávlatból, a budapesti jóléti erkélyről minden szépnek tűnhet. De nekem ismernem kell, hol lakik az uzsorás, hány kóbor kutya miatt nem mer kimenni a gyerek, és ha kihúzom a lopott áramdrótot, a másik oldalon megfagy egy kisbaba. Ez a realitás, amit látni kell a mostani hangzavarban is.” Ismertette a 300 leghátrányosabb település diagnózis-alapú segítségnyújtásának alapelveit, aminek pl. része, hogy mindenki, aki előre fizetős villanyórát szereltet fel, egy füstmentesen fűthető szobát kap, ha kisgyermeket nevel. „Elvekre nem tudok építeni, csak konkrét emberekre, aki jelen van, elérhető, megszólítható. Rosszul segíteni pedig bűn.” Igehirdetés és előadás szinte összeért az imént – így köszönte meg Serafin József módszertani vezető az előadó szavait.

Dr. Gyetvai Gellért vezető kutató a cigánymisszió hatásait ismertette az életmódra, kiemelve: 1909, az első cigány gyülekezet alapítása után ma kb 160 különböző felekezetű cigány vallási közösséget találunk, amelyben a heti vallásgyakorlás 90%-os (ellentétben a magyar 10%-os átlaggal). Bemutatta a gyülekezethez tartozás számos pozitív hatását: szabadulás a függőségekből, jobb családi kapcsolatok, az erkölcsi élet javulása, munkához való pozitív viszony, sőt a biblia értő olvasásán keresztül az írni-olvasni tudás, az iskolázottság jelentős fejlődése is. Patkás Rita az egyház cigánymissziós stratégiáját mutatta be sokrétűen: a nevelőszülői hálózatot, a foglalkoztatást, a gyülekezeti támogatást, a társadalmi partnerek bevonását, az oktatást és a karitatív munkát, amelyek mintegy „körülölelik” és szükségleti alapon segítik a lelki növekedés szolgálatát.

A konferencia délutáni részében a Baptista Szeretetszolgálatnak a „máltaiak” módszertanán alapuló Jelen-lét programjáról, a tanodákról, az oktatáshoz kapcsolódó küldetésről és a jővő irányairól hallhattak a szakemberek gazdag illusztrációs anyag kíséretében, majd Sztojka Attila, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója mondott zárszót. Érdemes figyelnünk baptista szociális szakember-kollégáinkra és erősíteni a velük való szakmai kapcsolatokat is – ez a meggyőződés erősödött meg bennünk a program végére, a folytatás reményében.

SZGYF Főigazgatói Iroda