Kossuth Zsuzsanna emlékezete nem mérhető bátyja, Lajos kultuszához, pedig saját választott hivatásában úttörő jelentőségű. Ő volt az első női hadiápoló és kórházszervező, aki az 1848–49-es szabadságharcban 72 tábori kórház létesítését szervezte meg, és irányította az ott folyó munkát.
Ez a rendkívüli asszony tragédiák sorát szenvedte el, míg hivatását megtalálta, hosszú utat járva be a szabadságharcig, majd az azt követő kényszerű emigrációig. Mindössze 24 éves, mikor a zempléni kolerajárvány idején segédkezik a halottak összeírásánál. Megrázó élmény ez egy fiatal lánynak, ugyanakkor fontos tapasztalat egy élethivatását kereső embernek. Ekkor persze még nem igazán tudja, hogy milyen pályát szánt neki a sors, és főleg bátyja mellett dolgozik, már egészen fiatalon is. Ő a legkisebb testvér, Lajos kedvenc húga, Zsuzska, akinek kitartásában, rendkívüli intellektusában és elkötelezettségében mindenkor bízhat. Zsuzsanna pedig lelkesen dolgozik bátyja mellett: sokszorosítja a megyegyűlésekről beszámoló Törvényhatósági Tudósításokat, majd a szerkesztésből is kiveszi a részét. Ott találjuk a magyar ipar védelmére szervezett Védegylet alapítása körül, majd a szabadságharc kitörése idején a hadsereg élelmezésének szervezésében is aktívan közreműködik. Bizony, Kossuth Zsuzsannának túl szűk a konyha és úgy általában a hagyományos női szerep, az ő tenni akarása, elkötelezettsége fáradhatatlanul keresi, mit is tudna tenni embertársaiért, a hazájáért. A korszak nagy női egyéniségeinek egyike ő, Teleki Blanka, Szendrey Júlia, Zichy Antónia mellett. Még házasságában is államférfiú bátyja mellett áll, hiszen Lajos választottjának testvéréhez, Meszlényi Rudolfhoz megy feleségül. Igaz, a boldog családi élet nem tart sokáig, hét év után Rudolf agyhártyagyulladásban meghal. Annál tragikusabb ez, mivel Zsuzsanna ekkor épp harmadik gyermekükkel várandós. Bár a kis Rudolf egészségesen születik, egy év múlva ő is megbetegszik, és nem is tud megbirkózni a kórral. Ekkor már javában tart a szabadságharc, a gyászoló asszony pedig elképesztő lelkierőről téve tanúságot, minden erejével szolgálja az ügyet: pénzt, élelmet, ágyneműt szerez a katonáknak, és nőket szervez be a kötszerellátás biztosítására. Lajos nyilván látja húga alkalmasságát, és kormányzóvá választása után napokon belül kinevezi őt tábori főápolónak.
Ma már szinte felfoghatatlan, hogy a korabeli körülmények és technikai adottságok között, ennyire rövid idő alatt miképpen lehetett megszervezni egy egész tábori kórházhálózatot. Nem csupán 72 kórház állt fel hónapokon belül az ország legkülönbözőbb pontjain, de Zsuzsanna és megbízottjai teljes ápolószemélyzettel és kórházi eszközökkel is ellátták ezeket, sőt, szabványosították a műszerezettséget és gondoskodtak a kötszer- és gyógyszerellátás folytonosságáról is. A szervező munka mellett Zsuzsanna maga is ápolja a betegeket, nem csupán a magyar, de az osztrák katonákat is. „Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, és enyhíteni azt!” – fogalmazza meg hitvallását.
A szabadságharc bukása természetesen okafogyottá teszi a hadikórházak tevékenységét. Zsuzsanna ekkor gyermekeivel menekülni kényszerül, ám hamarosan osztrák fogságba kerül, és hazaárulás vádjával bíróság elé állítják. A tárgyaláson több osztrák tiszt is tanúskodik mellette, olyan katonák, akik az életüket köszönhetik az ápolásának. Ezek a vallomások végül Zsuzsanna felmentéséhez vezetnek, ugyanakkor a szabadulás nem sokáig jelent megnyugvást. Hamarosan ismét az osztrák hatóságok célkeresztjében találja magát, és családjával együtt Brüsszelbe, majd Amerikába kell költöznie. Ekkor már súlyos tüdőbeteg, és bár még dolgozni akar, nevelőintézetet nyitna, már nem teheti. 1854-ben, csupán 37 évesen meghal.
Kossuth Zsuzsanna rövid élete során kivételes utat járt be, tettei rendkívüli jellemet mutatnak példaként az utókor számára. Ennek ellenére sokáig nem ápolták emlékét, neve csaknem feledésbe merült. Ezt felismerve a Magyar Ápolási Egyesület 1997-ben Kossuth Zsuzsanna-misszióba kezdett, majd megalapította a Kossuth Zsuzsanna-emlékérmet. A misszió sikerrel járt. Ma már több intézmény, így iskolák, egyesületek és szociális intézmények is viselik a nevét, díjat neveztek el róla, életéről regényt olvashatunk, születésnapja pedig a magyar ápolók napjává vált.
SZGYF Központ
Gönye László