Június 7-én egy kiváló kollégát, remek embert, nagyszerű szakembert veszítettünk el. Szarka Attila több évtizedes tevékenysége a gyermekvédelem szolgálatában felbecsülhetetlen értékű, így felbecsülhetetlen a veszteség is, amit halálával elszenvedtünk.
Tudását, tapasztalatát a javítóintézeti nevelés megreformálásában hasznosította, akár az Aszódi Javítóintézet nevelőjeként, igazgatójaként vagy egyetemi tanárként. Az elmélet és a gyakorlat is közel állt hozzá; szabály- és jogalkotóként, a terepmunkában és az elméleti alapozásban, publikációiban is megfontolt és széles látókörű munkát végzett. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főtanácsadójaként a gyermekvédelemben szerzett mintegy 40 évnyi tapasztalatát osztotta meg, ám nem csupán szakmai tevékenysége tette őt értékessé. Hiteles, bölcs, megfontolt személyiségét azok is tisztelték, akik nem kerültek vele közvetlen munkatársi kapcsolatba.
Az oktatás és köznevelés terén szerzett elévülhetetlen érdemeiért 2016-ban elnyerte a Prima Primissima díjat, 2017-ben a gyermekvédelmi törvény 20. évfordulóján szakmai plakettet kapott, idén pedig a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetését vehette át.
Munkája, személyisége hiányozni fog nekünk! Köszönjük Attila hitedet, elszántságodat, humanizmusodat, amiből mi magunk is meríthettünk, köszönjük mindazt a reményt és örömöt, amit a gyerekeknek és fiataloknak nyújtottál!
Isten veled!