Több évtizedes, szakmai tudással, hittel és mély empátiával végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Radomszki Lászlóné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltség igazgatója Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. A köztársasági elnök kézjegyével ellátott kitüntetést nemzeti ünnepünk alkalmából a Pesti Vigadóban, dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára adta át. Igazgató asszonyt, ahogyan legtöbben ismerjük, Mónikát ez alkalomból kérdeztük.

– Hogyan fogadtad a rangos elismerést?

– Kaptam egy levelet, hogy felterjesztenek erre a kitüntetésre, amennyiben elfogadom a jelölést. Akárcsak egy gyermek, izgatottam vártam a fejleményeket, azt hogy milyen döntés születik. Amikor megkaptam az értesítést a Pesti Vigadóban rendezett díjátadóról, nagyon boldog voltam. Megtiszteltetésként, a munkám elismeréseként éltem meg a történteket, és elérzékenyülve vettem át Áder János köztársasági elnök úr által aláírt oklevelet és a kitüntetést dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár úrtól.

Radomszki Lászlóné kezében a kitüntetéssel

 

– Hogyan indult a pályád, a szakmai életutad?

– Kezdetektől a humánszakmában dolgozom, minden eddigi tevékenységem a rászorulók ellátására, gondozására és segítésre koncentrált. A szakmai életutam az érettségit követően 1982-ben indult, ekkor kezdtem dolgozni egy bölcsődében Szikszón. Először gondozóként, majd az intézmény vezetőjeként láttam el a feladatokat. Később szakoktató lettem a Korányi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolában, ahol tizenöt-tizenhat éveseknek oktattam egészségügyi és szociális szaktárgyakat. Gyakorlatra a miskolci Őszi Napsugár Otthonba jártam a fiatalokkal. Megtetszett nekem az idősek intézményi ellátása, az a hittel és mély empátiával végzett szolgálat, amit az otthonban tapasztaltam. Rövid időn belül az akkori intézményvezető hívott és kért fel munkatársának, így tulajdonképpen ebben a miskolci idősek otthonában kezdtem el a szociális életpályámat. Először szervezési főmunkatársként szociális ügyintézéssel foglalkoztam, 2004-ben az intézmény igazgatóhelyettese, majd 2011-ben az otthon igazgatója lettem. A munka mellett folyamatosan tanultam. A főiskolát Nyíregyházán, az egyetemet Pécsett végeztem el, de Budapesten is jártam képzésekre. Az Őszi Napsugár Otthonban nagyon jól éreztem magam az idősek körében, és megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy innen már nem megyek máshova dolgozni. A Jóistennek más tervei voltak velem, mert kaptam egy felkérést, hogy legyek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltségének igazgatója, amit elvállaltam. Hamar szembesültem azzal, hogy a fenntartói szerep teljesen más, mint az intézményvezetői, és ezt az új feladatkört meg kell tanulnom. Ebben sokan segítettek, hiszen a gyerekvédelem minden területét meg kellett ismernem. Ehhez a nem mindennapi feladathoz erőt adott nekem, amit a szüleimtől tanultam, és magammal hoztam a kistérségi szülőfalumból, hogy becsülettel és tisztességgel próbáljam a feladatomat ellátni. Én úgy mentem minden nap a munkahelyemre, hogy vittem magammal ezt az otthonról hozott útravalót. A munkatársaimra is mindig számíthattam, amiért hálás vagyok. A csapatmunka szerves része a mindennapoknak, nagyon jó csapattal dolgoztam és dolgozom mind a mai napig. Amikor megkaptam a kitüntetést, mondtam a kollégáimnak, hogy ebben az oklevélben ugyan az én nevem szerepel, de az elért eredményeket együtt valósítottuk meg. A kitűzött célok és feladatok megvalósítása nem sikerült volna a kollégáim és a feletteseim nélkül. Ezeket a szerteágazó feladatokat nem tudtam volna egyedül ellátni, ehhez szükség volt a jelenlegi csapatomra és a főigazgatósági csapatra.

– Ha meg kellene határoznod az életutad mottóját, akkor mi lenne az?

– Az életutam mottója az, hogy ezt a munkát hittel, szeretettel és szakmai tudással lehet végezni. Az én vezetői elvem a partnerségre épül. Ennek mentén dolgozom, legyen szó a közvetlen kollégáimról, az intézményvezetőkről, a feletteseimről, a külső partnerekről és az irányító minisztériumról. A kollégáimnak a kirendeltségen gyakran hangsúlyozom, hogy úgy dolgozzanak, és úgy hozzanak döntéseket, hogy azok mögött emberi sorsok vannak. Érezzék a felelősséget, hogy mi emberi sorsokról döntünk. Ez nagyon fontos a munkánkban.

– Bemutatnád a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltséget?

– A kirendeltségünkön az ügyrendünknek megfelelően négy osztály működik remek vezetőkkel és csapattal, akik már hosszú ideje együtt dolgoznak. A szakmai feladatokat ellátó kollégák közül többen intézményekből érkeztek, azaz ismerik az ellátórendszert, ami nagyon fontos tényező. Öt integrált intézményünk van a megyében, ebből négy szociális és egy gyerekvédelmi intézmény. Mindegyiknek megvan a maga nehézsége, de megvan a maga jövőképe is. Az intézmények nem önálló gazdálkodók, ez nagyon fontos a mindennapokban. Az intézményvezetőkkel és a gazdasági osztállyal sikeres az együttműködésünk.
A kirendeltségnek az intézményfenntartási feladatok mellett vannak más teendői is, ilyen az Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében havonta 5-6 ezer rászorulónak adunk át tartósélelmiszer-csomagot egy remek kis csapattal. Mi ezt szívvel lélekkel tesszük, ami egy komoly koordinációt igénylő feladat.

A zsujtai idősotthon átadása, szalagátvágás

A zsujtai idősotthon átadása 2022. március 26-án

– A szociális területen minden lépcsőt végigjártál, elméleti és gyakorlati tapasztalatot szereztél és ez szépen kiteljesedett az életutadban. Mi az, amire büszke vagy? Mik a jövőbeli terveid?

– Nagyon büszke vagyok arra, hogy a kirendeltségen olyan kollégákkal dolgozhatok, akiknek nagyon fontosak az ellátottak, akik felelősségteljesen és egymással sikeresen együttműködve végzik a munkájukat. Büszke vagyok az Észak-Borsodi Integrált Szociális Intézmény Putnoki TL házak projektjének megvalósítására, valamint a Miskolcon létrehozott támogatott lakhatásra. A Putnokon átadott öt lakóotthonba összesen hatvan fogyatékossággal élő költözött be, akik szép, családias környezetben élhetik a mindennapjaikat. Miskolcon 10 férőhelyes támogatott lakhatás létesült. Ugyancsak sikerélményt adott a 2015-ben kiváltott Gönci Gyermekotthon is. Idén március 26-án adtuk át az Abaúj-Zempléni Integrált Szociális Intézmény Zsujtai Otthonát, amely ékszerdoboza lett a térségnek, és amelyre méltán lehet büszke a szakmapolitika. A gyönyörű környezetben elhelyezkedő, minden igényt kielégítő zsujtai idősek otthonába folyamatosan költöznek be a lakók. Az intézmény összesen 91 idős számára biztosít magas színvonalú szakmai ellátást, amihez a szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Borsod megyében két intézmény működtet jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a Dél-Borsodi Integrált Szociális Intézményben és a Dr. Csiba László Integrált Szociális Intézményünkben a Vivago program kiválóan működik. Az elmúlt években nagyon sok célkitűzésünk megvalósult, de csak ismételni tudom magamat, hogy mindez az intézmény, a kirendeltség, a főigazgatóság és a minisztérium együttműködésében valósulhatott meg, amit munkatársaim nevében is köszönök. A sikeres megvalósításnak fontos tényezője volt az intézményvezetők felelősségteljes és együttműködő hozzáállása. A jövőre nézve a legfontosabb az, hogy minden területen, – legyen az gyermekvédelem, vagy szociális ellátórendszer – a magas színvonalú szakmai ellátást biztosítani tudjuk. Ennek van pénzügyi és humán erőforrás vetülete is, mindkettő rendelkezésre kell, hogy álljon. Számomra nagyon fontos az intézményi dolgozók továbbképzése, ezért a dolgozók továbbtanulási szándékát támogatom. A jelenleg futó projekteket szeretném sikeresen megvalósítani, valamint újabb projektekre is nyitott vagyok.

– Kérlek, avass be minket, hol élsz, honnan indulsz naponta a munkába? Mit tudhatunk a családodról?

– Miskolctól 30 kilométerre egy csereháti kis faluban, Homrogdon élek a férjemmel. Mindketten bejárunk dolgozni Miskolcra. Úgy ismernek engem a helyiek, hogy Mónika reggel megy, és este jön. A nyolcvanöt éves édesanyám is Homrogdon él, nem messze lakik tőlünk. Keresztény családból származom, mindig vallásosan neveltek és arra tanítottak, hogy tisztességgel, becsülettel dolgozzak. A szüleim a saját munkájuk mellett még kertet műveltek, állatokat tartottak. Ezt a szorgalmat és tenni akarást, amit a szüleinktől láttunk, vittük tovább a húgommal. Sajnos édesapám már nem él. Egy felnőtt gépészmérnök fiam van, Levente, akire büszke vagyok. Okos, jóképű, jólelkű. Boldog vagyok, hogy megtalálta élete párját, Biankát, már nagyon várom, hogy legyen unokám.

– Mivel foglalkozol a szabadidőben?

– A családom méhészkedik, én is szeretek velük lenni, amikor az időm engedi. Kertészkedem a családi házunk melletti kertben, vannak tyúkjaink, őket is szívesen gondozom. Szeretek főzni, erre többnyire hétvégén van időm. Szeretem a társaságot, a családommal és a barátainkkal eltöltött vidám perceket, az önkéntes tevékenységekben való részvételt, szeretem az egyházi zarándokutakat, amelyek igazi lelki feltöltődést jelentenek számomra. Hálás vagyok a családomért, a támogatásukért, és hálás vagyok a munkatársaimért, mert nélkülük nem tudnám így összehangolni a munkát és a magánéletet.

Gajdos Erzsébet Borbála kommunikációs referens
Szervezetfejlesztési Osztály

Cookie-k használata az oldalon.

Annak érdekében, hogy önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon, ahogy azt más webhelyek és internetszolgáltatók is teszik. Az EU törvények értelmében önnek hozzá kell járulnia a sütik használatához.