Kiállítás keretében tekinthették meg a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ gyermekotthonaiban és lakásotthonaiban élő gyermekek és serdülők alkotásait Pécsett. A kiállítást dr. Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke nyitotta meg szeptember végén. A megnyitó családias hangulatban, ugyanakkor nagy érdeklődés mellett zajlott a Civil Közösségek Háza Gebauer Galériájában. Dr. Őri László közvetlen gondolatokkal méltatta az alkotók munkáit.
Az ünnepség fényét emelte, hogy hangszeres magyar népzenével köszöntötték a kiállítókat a Szent Mór Iskolaközpont diákjai. Platthy István művészetterapeuta az alkotóműhely szellemiségét, az alkalmazott módszereket mutatta be. A Baranya Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ gyermekotthonaiban, lakásotthonaiban heti rendszerességgel folynak képzőművészet-terápiás foglalkozások: Pécsen, Komlón, Pécsváradon, Bogádon.
Az elmúlt két évben új kihívást jelentett a koronavírus-járvány. A karanténidőszakok hónapjaiban a gyermekek gyakorlatilag bezárva éltek a gyermekotthonokban, lakásotthonokban, nem mehettek ki az utcára, nem fogadhattak hozzátartozót sem. Nagyon hiányzott nekik, hogy szeretteikkel, hozzátarlózóikkal, barátaikkal személyesen is találkozzanak. Az online megoldások nem elégítették ki kapcsolati igényeiket, nem pótolták a személyes találkozást.
A bezártság ideje alatt nőtt bennük a szorongás, a frusztráltság és az agresszió. Ezeket a negatív hatásokat csökkentették a művészetterápiás foglalkozások, amelyek keretén belül a világjárvány témáját is feldolgozták. Akkora volt a rajzolásra az igény bennük, hogy naponta három-négy órán keresztül is alkottak. A fokozódó szorongás hatására igen drámai alkotások is születtek.
Érdekelte őket, hogy maszkban hogyan lehet az érzelmeket kifejezni, vagy éppen az arcnélküliséget, hiszen a maszkok által egyfajta elszemélytelenedésnek lehettünk tanúi. A Covid–19 vírus elektromikroszkopikus alakjának képi megjelenítése pedig a groteszkséget hívta életre a humor segítségével, máshol a szürrealista stílusú képek a tömeges elhalálozással szembesítenek bennünket. Kapcsolati problémák is kifejezésre jutottak, hiszen nem tudtak találkozni azok, akik szeretik egymást.
Más témák is megjelentek, amelyek a természet változására és a népművészet formakincsére, szimbólumaira épültek. A népművészet formavilágának vizuális nyelvi gondolkozásmódjára jellemző, hogy leképezi a természet és a benne élő ember szorosan egymásba kapcsolódó testi-lelki folyamatait. Ez a költőien megjelenített kifejezésmód alkalmas arra, hogy segítségével olyan folyamatokat éljenek át az alkotók, amelyek keretet adhatnak a saját elszenvedett traumáik, érzelmi elhanyagoltságuk, önvalójuk megtalálásához, énjük szerves megéléséhez, önkifejező módú szimbolikus feldolgozásához. A népművészeti motívumokat, a népi műveltség és így a népmesék képzeteit nem lemásolva, hanem értelmezve, továbbgondolva teremtették meg saját személyes szimbolikus képi világukat kis művészeink.
SZGYF-Baranya Megyei Kirendeltség