Powered by EverLive.net

1.      Jogosultság

Rokkantsági ellátásra – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett – az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött megváltozott munkaképességű személy jogosult,

-          akinek az egészségi állapota 51–60 % közötti, és a foglalkoztathatósága az egészségi állapota alapján rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória),

-          akinek az egészségi állapota 31-50 % közötti, és egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (C2 kategória),

-          akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

-          akinek az egészségi állapota 1-30 % közötti, és kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D kategória),

-          akinek az egészségi állapota 1-30 % közötti, és egészségkárosodása jelentős, önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes (E kategória).

A rokkantsági ellátásra jogosult személy számára az ellátást a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatal, valamint Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala, mint rehabilitációs hatóság (a továbbiakban: rehabilitációs hatóság) állapítja meg.

 

Utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülő személy akkor jogosult, ha 65. életévét nem töltötte be, valamint

-          2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, vagy

-          2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.

2.      A rokkantsági ellátás összege

2.1.          2.1 Új igénylők rokkantsági ellátásának mértéke, minimum és maximum összege:

 

 

Az ellátás havi mértéke

Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó)

Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)

51-60 % közötti egészségi állapot

Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

(B2 minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem

40%-a

31.325 Ft

(alapösszeg[1] 30%-a)

46.985 Ft

(alapösszeg 45%-a)

31-50 % közötti egészségi állapot

Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

(C2 minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 60%-a

46.985 Ft

(alapösszeg 45%-a)

156.610 Ft

(alapösszeg 150%-a)

1-30 % közötti egészségi állapot

Kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható

(D minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 65%-a

52.205 Ft

(alapösszeg 50%-a)

156.610 Ft

(alapösszeg 150%-a)

1-30 % közötti egészségi állapot

Önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén

(E minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 70%-a

57.425 Ft

(alapösszeg 55%-a)

156.610 Ft

(alapösszeg 150%-a)



[1] az Mmtv. 12. § (3) bekezdése alapján az alapösszeg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 8/A. §-a alapján a 2019. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg mértéke 104 405 Ft.

 

2.2 Felülvizsgálatot követően megállapított rokkantsági ellátások összege

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez

-        az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,

-        az ellátott kérelmére,

-        olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy

-        célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

Amennyiben az ellátásban részesülő személy állapotában változás következik be, tehát a felülvizsgálat során megállapított minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőző kategóriától, akkor az ellátás az új minősítési kategória figyelembevételével az erről szóló döntést követő naptól kerül megállapításra.

A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.

Amennyiben állapotjavulás következett be, és a megállapított ellátás összege csökken, a csökkentett ellátási összeg a döntést követő második hónap első napjától kerül folyósításra.

Állapotváltozás esetén az ellátási összeg megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.

Amennyiben az ellátásban részesülő személy a felülvizsgálatot megelőzően nem rendelkezett havi átlagjövedelemmel, a felülvizsgálatot követően számára megállapított új minősítési kategória minimum összegében kerül megállapításra az ellátás összege.

Ha a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy nem történt állapotváltozás, az ellátásban részesülő számára a korábbi ellátás kerül továbbfolyósításra.

A rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az ellátást megállapító döntésben meghatározott felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha

a)     a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy

b)     a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában

az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a 10 évet nem haladja meg.

Az ellátást megállapító döntésben meghatározott felülvizsgálatot szintén nem kell elvégezni azon rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén sem, akinek a rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes („E” minősítési kategória).

A rokkantsági ellátás a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelkedik, a pénzbeli ellátás összegének méltányosságból történő növelésére nincs lehetőség.

3.      A rokkantsági ellátás időtartama

A rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a rokkantsági ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

 

3.1 A komplex minősítés időbeli hatálya

A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.

A komplex minősítés időbeli hatálya

-            végleges egészségi állapotú, valamint az Mmtv. 5. § (2) bekezdése, a 19. § (1a) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,

-            amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot nem kell meghatározni, és az ügyfél részére rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,

-            amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot nem kell meghatározni, és az ügyfél részére rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig

tart.

Ettől eltérően a komplex minősítés időbeli hatálya az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart, ha az érintett újabb komplex minősítésére a fentebb említett időtartamon belül kerül sor.

A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama az öregségi nyugdíj vonatkozásában nem minősül nyugdíjszerző szolgálati időnek. Ugyanakkor az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából – a Tny. 46. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén – szolgálati időként kell figyelembe venni – többek között – azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági ellátásban részesült.

 

4.      A rokkantsági ellátásban részesülő személy kötelezettségei

A rokkantsági ellátásban részesülő személynek tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha

-  a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,

-  az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy

- keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja   a minimálbér 150 százalékát. A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelem összegét is igazolni     kell.

 

5.      A rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység

A rokkantsági ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, feltéve, ha 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a jövedelem a minimálbér (2020-ban: 161.000 Ft) másfélszeresét (241.500 Ft).

A biztosított egyéni és társas vállalkozók esetében is a fenti szabály érvényes, azonban minimálbérként az adott évi garantált bérminimum (2020-ban: 210.600 Ft) 150 százalékát (315.900 Ft) kell figyelembe venni.

6.      A rokkantsági ellátás megszüntetése

A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy

-  kérte,

- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,

-  egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

-  keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy

- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

 

2020.