Powered by EverLive.net

1.      Jogosultság

 

Rehabilitációs ellátásra az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett a szakértői bizottság az egészségi állapotát 60%-ban, vagy annál kisebb mértékben véleményezi (ez korábban 40% vagy azt meghaladó egészségkárosodásnak felelt meg) és a foglalkoztathatósága tekintetében rehabilitálhatónak minősíti, ezen belül
-    akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória),
-    aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória).

A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges
-    rehabilitációs szolgáltatásra, valamint
-    rehabilitációs pénzbeli ellátásra
jogosult.

A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a rehabilitációs szolgáltatásokat a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatal, valamint Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala, mint rehabilitációs hatóság (a továbbiakban: rehabilitációs hatóság) biztosítja.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy utazási kedvezményre nem jogosult.

2.      A rehabilitációs ellátás összege

2. 1. Új igénylők rehabilitációs ellátásának mértéke, minimum és maximum összege:

 

 

Az ellátás havi mértéke

Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó)

Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)

51-60 % közötti egészségi állapot

Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható

(B1 minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 35%-a

31.325 Ft

(alapösszeg[1] 30%-a),

     41.765 Ft

(alapösszeg 40%-a).

 31-50 % közötti egészségi állapot

Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

(C1 minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 45%-a

41.765 Ft

(alapösszeg 40%-a),

52.205 Ft

(alapösszeg 50%-a).

 


[1] a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) 9. § (3) bekezdése alapján az alapösszeg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 8/A. §-a alapján a 2019. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg mértéke 104 405 Ft.

A rehabilitációs ellátás a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelkedik, az összegének méltányosságból történő növelésére nincs lehetőség.

  3.      A rehabilitációs ellátás időtartama

A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.

Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, a rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.

A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték, és amennyiben a rehabilitációs időtartamot meg kell határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig tart.

Ettől eltérően a komplex minősítés időbeli hatálya az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart, ha az érintett újabb komplex minősítésére a fentebb említett időtartamon belül kerül sor.

A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet.

A komplex minősítésben foglalt körülményekre tekintettel, a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható a rehabilitációs ellátás, ha a komplex minősítés során megállapítják, hogy a rehabilitáció lehetséges irányában vagy az orvosi, foglalkozási vagy szociális rehabilitációs szükségletek tekintetében a korábbi rehabilitációs ellátás megállapítását megalapozó komplex minősítésben foglaltakhoz képest változás történt.

A rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül.
 
A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek az ellátás összege után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátás összegét a nyugdíjjárulék levonása után folyósítja.

 

4. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy kötelezettségei

A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a határozat közlésétől számított 10 napon belül kell megkeresnie a rehabilitációs hatóságot az együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében.

 

A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy az együttműködés keretében köteles:

-          a rehabilitációs hatóságnál meghatározott időpontban megjelenni,

-          értesítési kötelezettségét teljesíteni,

-          aktívan munkahelyet keresni,

-          a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni,

-          megfelelő munkahelyhez* jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és

-          megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

(*megfelelő munkahely: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 25. § (2) és (3) bekezdése szerinti munkahely, azzal, hogy álláskereső alatt a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs ellátást kell érteni.)

 

A rehabilitációs ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

-          az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,

-          keresőtevékenységet folytat, vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy

-          keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (a keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a munkaszerződés bemutatásával igazolja a munkaadó, foglalkoztató megnevezését, székhelyét és telephelyét, továbbá jövedelmének összegét),

-          a 60 napi egybefüggő keresőképtelenségéről, vagy

-          ha rendszeres pénzellátásban részesül.

Amennyiben a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a számára meghatározott együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, az Mmtv 7. § (4) bekezdése alapján a rehabilitációs ellátás folyósítását fel kell függeszteni.

A rehabilitációs ellátás folyósítása a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra – de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralévő időtartamra – kerül felfüggesztésre. A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamába beleszámít.

A folyósítás felfüggesztése időtartamának lejártát követően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból intézkedik a rehabilitációs pénzbeli ellátás ismételt folyósításáról.

A folyósítás felfüggesztésének időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást a felfüggesztés időtartamának lejártát követően folyósított ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszűnése, illetve megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.
 

5.      A rehabilitációs ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység

A rehabilitációs ellátások esetében keresőtevékenység folytatása megengedett, azonban főszabályként a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér[2] 150%-át (a minimálbér 2020-ban: 161.000 Ft, melynek 150 %-a 241.500 Ft).

A biztosított egyéni és társas vállalkozók esetében a megszüntetési korlát nem a minimálbér, hanem a garantált bérminimum[3] 150 százaléka (a garantált bérminimum 2020-ban: 210.600 Ft, melynek 150 %-a 315.900 Ft).

Amennyiben a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át, azt haladéktalanul be kell jelenteni a rehabilitációs hatóság – azon belül is a foglalkozási rehabilitációs ügyintéző – felé.
A kereseti korlát átlépéséről szóló nyilatkozathoz csatolni szükséges a jövedelmeket igazoló okmányokat.
Amennyiben a kereseti korlát átlépéséről a rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem értesíti haladéktalanul a rehabilitációs hatóságot, azonban ez mégis a hatóság tudomására jut, az ellátás megszüntetésére ebben az esetben is a kereseti korlát átlépésének bekövetkezését követő hónap első napjától kerül sor (visszamenőleges megszüntetés), és az ellátásban részesülő által időközben jogosulatlanul felvett ellátási összeget vissza kell fizetni!

6.      A rehabilitációs ellátás megszüntetése

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

- kérte,

- keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,

- egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,

- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,

- az együttműködési, értesítési kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti,

- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy

- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

 

2020.


2 a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) a 2020. évben: 161.000 Ft

3 a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a garantált bérminimum a 2020. évben: 210.600 Ft