Lelkigondozói konferencia Esztergomban

A segítő foglalkozást űző emberek jól tudják, hogy a rászorulóknak nem csupán anyagi és testi segítségre van szükségük, hanem lelkire is. Sőt, sokszor a lelki támasz nyújtása fontosabb, mint bármi más.

Lelkigondozás a hit és élet szolgálatában címmel szervezett konferenciát a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Esztergomban november 3-án. A Szent Adalbert Képzési-, Lelkiségi és Konferencia Központba közel százötven vendég érkezett intézményeinkből. 

Elsőként Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a részvevőket.  Rövid, de annál tartalmasabb beszédében utalt arra, hogy az idei esztendő a Pannóniában született és irgalmasságáról ismert Szent Márton éve. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden önmagáért és a másik emberért felelősséget vállalni tudó embernek kötelessége a lélekkel és a testtel való törődés. Ehhez hozzátartozik az is, hogy képesek legyünk szembenézni azzal, hogy életünk során a fájdalmat és a szenvedést nem kerülhetjük el. Fülöp Attila köszöntőjét a nemrég hazánkban járt, karok és lábak nélkül született Nick Vujicic egyik mondatával zárta: „Döntést kellett hoznom, hogy mérges legyek-e Istenre azért, amim nincs, vagy hálás legyek azért, amim van.”

Fülöp Attila, az EMMI nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára

Romanek Etelka, Esztergom polgármestere kifejezte abbéli örömét, hogy a konferenciának az ország első fővárosa, Szent István szülőhelye, a magyar kereszténység bölcsője adhatott otthont. A hitről mint a nemzeti megmaradás zálogáról beszélt. A testi, a lelki és a szociális jólétet az egészség három pillérének nevezte. Ugyanakkor kiemelte azt a köztudott tényt is, amely szerint a legtöbb testi betegség hátterében lelki probléma húzódik. – Az egészség – hangsúlyozta a polgármester asszony – elképzelhetetlen anélkül, hogy a lélek kiáltásaira ne figyelnénk oda. Romanek Etelka köszönetet mondott a konferencia szervezőinek, előadóinak és mindazoknak, akik mások lelki egészségéért munkálkodnak. 

Romanek Etelka, Esztergom polgármestere

A nap első előadója Pál Ferenc, vagy ahogyan mindenki ismeri Pál Feri római katolikus pap, mentálhigiénés szakember volt. A tőle megszokott lebilincselő előadásmódban arról beszélt, hogy az ember, akár hisz Istenben, akár nem, akár istenközpontú lelkigondozást végez, akár Isten nélkülit – spirituális lény. 

– A lelkigondozás – fogalmazta meg frappáns módon az előadó – nem a térítés egyik zugmódja. 

Majd idézte a bécsi pedagógiai tanszék vezetőjének egyik elgondolkodtató mondatát: „Akárkivel találkozom, akárhová megyek, Isten már járt ott.” Feri atya felhívta a figyelmünket arra, hogy nincs ember, akinek ne lenne spirituális élménye. Bennünk van a kincs, legfeljebb attól félünk, hogy a tapasztalatunk Istenről nem elég „katolikus”, „református” vagy „evangélikus”, vagyis nem elég „szabályos”. De arra is felhívta a figyelmet, hogy spiritualitásunk is vihet bennünket tévútra. Különösen akkor, ha a sebzettségünk vagy az egónk áll a középpontjában.  

Pál Ferenc római katolikus pap, mentálhigiénés szakember

– A sebzettség-központú spiritualitásban élő ember – fejtette ki az előadó – minden fájdalmat és szenvedést Isten büntetéseként él még, az énközpontú spiritualitásban élő pedig minden problémát egyéni sorscsapásnak nevez. Bármelyik utat választjuk is, biztos, hogy eltévedünk – hangsúlyozta a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a jótettre mindenki képes.  – Nem kell sem teljesen egészségesnek, sem teljesen normálisnak, sőt teljesen jónak sem lenni ahhoz, hogy másokkal jót tegyünk. Ha ugyanis sikerül helyesen viszonyulni az egónkhoz, ha sikerül felülemelkednünk a sebzettségünkön, olyat is tudunk adni másoknak, amit mi magunk nem kaptunk meg – zárta előadását Feri atya. 

Ezután Besztercey András, a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője vette át a szót. A szakember, aki egyben lelkész is, azt emelte ki, hogy lelkigondozás nélkül nem lehet sem egyházi, sem világi szociális szolgálatot végezni. 

Besztercey András, a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője

– Soha nem lehet csak az alapján tekinteni egyetlen gondozottunkra sem, amit éppen akkor látunk az életéből. Lehet, hogy ránk már csak egy folyosón bolyongó idős ember van bízva, de néznünk kell a nagy életutat mögötte. Azon keresztül tudjuk szóra bírni, illetve kísérni őt – emelte ki a lelkész.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök

Székely János, esztergom-budapesti segédpüspök arra hívta fel a figyelmet, hogy minden segítő hivatásban tevékenykedő embernek szüksége van arra, hogy ő maga jól legyen, tudjon feltöltődni, megpihenni. Kiemelte, hogy ehhez az egyházak is nyújtanak segítséget. Életből vett példákon keresztül azt is hangsúlyozta, hogy a test meggyógyítása sikerülhet, de a lélek meggyógyítása nélkül nem beszélhetünk egészséges emberről. 

Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat regionális vezetője és
Bátori Zsolt, az SZGYF főigazgatója

Az előadásokat ebéd, majd pódiumbeszélgetés követte. Ez utóbbiban Bátori Zsolt, az SZGYF főigazgatója, Török Gábor, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet adjunktusa, Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója, Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat regionális vezetője vettek részt. Az eszmecseréből, amelyet Lőrincz Sándor vezetett, tájékoztatást kaptak a résztvevők arról, hogy a lelkigondozás terén milyen eredményeket lehet elérni, melyek azok a buktatók és problémák, amelyekkel szembe kell nézni. Bátori Zsolt kiemelte: fontos, hogy intézményeinkben legyenek szakrális terek, legyen lehetőség a lelki élet gyakorlására. A beszélgetés résztvevői többek között érintették az önkéntesek kérdéskörét is. A főigazgató a témában arra hívta fel figyelmet, hogy az önkéntesek bár nagy segítséget jelentenek, nem mindegy, hogy egy rászoruló életébe hogyan lépnek be, illetve hogyan lépnek ki onnan. Vagyis a kötődés kialakulása után nem ejtenek-e újabb sebet azzal egy ellátott lelkében, ha megszakad a kialakult szeretetkapcsolat. 

A nap végén három szekció közül választhattak a résztvevők. Az elsőben Nábrádi Csilla megbízott szervezetirányítási osztályvezető (Somogy Megyei Kirendeltség) a szociális ellátás kérdéseit, eredményeit, problémáit járta körül. A másodikban Szarka Attila, Szakmai Irányítási főosztályvezető-helyettes, (SZGYF-Köpont) a gyermekvédelemét. A harmadikban Maczkó Mária előadóművész a művészetek és a kultúra lelkigondozásban betöltött szerepéről beszélt. 

A közönség első sorában (balról jobbra) Lőrincz Sándor a pódiumbeszélgetés moderátora és
Maczkó Mária előadóművész

A szekcióbeszélgetések alatt több szó esett gyakorlati kérdésekről. A hozzászólások által világossá vált, hogy az intézményeink működése elképzelhetetlen lelkigondozás nélkül. E téren sok helyütt szép eredményeket értek el a munkatársak. De azt sem hallgathatjuk el, hogy vannak intézményeink, ahol még működnek a régi reflexek. A múltban gyökerező félelem időnként még mindig gátolja a hit megvallását.  Ráadásul, egy amúgy is szekularizált világban nem könnyű feladat a lelkigondozást és a hitéletet gyakorlattá tenni. 

Éppen ezért ennek a konferenciának az egyik célja az is volt, hogy minden lelkigondozást végző munkatárs biztatást kapjon nehéz, ám annál fontosabb munkájához, amelyet méltán nevezhetünk hivatásnak.

További képek érhetők el a galériában.

Koncz Veronika, kommunikációs referens
SZGYF-Központ – Társadalmi Kapcsolatok Osztálya

Fotó:
Lambert Attila – Magyar Kurir
Szőnyi Zsófia, nemzetközi kapcsolatokért felelős referens
SZGYF-Központ – Társadalmi Kapcsolatok Osztálya

 

Cookie-k használata az oldalon.

Annak érdekében, hogy önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon, ahogy azt más webhelyek és internetszolgáltatók is teszik. Az EU törvények értelmében önnek hozzá kell járulnia a sütik használatához.